A legérzékenyebben alighanem az érinti az orosz gazdaságot, hogy a nagy nyugati energetikai cégek nem vehetnek részt a nehezen hozzáférhető olajlelőhelyek, vagyis a sarkvidéki, mélytengeri és palaolajkészletek kiaknázásában. Ilyen technológiával viszont az orosz társaságok nem rendelkeznek.

Ez a tilalom az USA-ban nemcsak a nagy, orosz állami olajcégekre, a Rosznyeftyre, a csővezetékeket üzemeltető Transznyeftyre és a Gazprom Nyeftyre, hanem a magánkézben lévő Lukoilra és a Szurgutnyeftyegazra is vonatkozik. Ráadásul szűkítették az állami olajóriások és több hadiipari vállalat hitelfelvételi lehetőségeit. Ezek a cégek legfeljebb 30 napos futamidejű kötvényeket bocsáthatnak ki az európai pénzpiacokon, és kilencvenről 30 napra csökkentették ezt a határidőt a már július végén megbüntetett orosz állami bankok esetében is.

Korlátozták a katonai célokra is használható technológiák exportját is, és az EU 24 névvel bővítette azoknak, az ukrán válságért felelősnek tartott politikusoknak, parlamenti képviselőknek és üzletembereknek a listáját, akik nem utazhatnak be az EU területére, az ottani vagyonukat pedig befagyasztják. Az immár 119 nevet tartalmazó lajstromra a donyecki és luhanszki szakadárok vezetői, valamint néhány krími tisztviselő mellett felkerült például a populista nacionalista politikus, Vlagyimir Zsirinovszkij és a hadiipari érdekeltséggel is rendelkező Rosztyeh állami holding vezetője, a Vlagyimir Putyin államfő közeli szövetségesének számító Szergej Csemezov is.

Az uniós tagországok különleges érdekei miatt nem vonatkoznak viszont a korlátozások Európa legnagyobb gázszállítójára, a Gazpromra, valamint az atom- és az űriparra.

Miközben az érintett vállalatok egy részének vezetői azt nyilatkozták, hogy cégeiknek nem okoznak különösebb gondot az újabb szankciók, elemzők szerint az orosz gazdaság nagyon is megérezheti azokat. A Reuters például emlékeztet arra, hogy a Rosznyeftynek 2017-ig évente több mint 21 milliárd dollárt kell befektetnie új olajmezők kiaknázásába és a finomítókapacitás korszerűsítésébe.

A Newsru.com orosz hírportál pedig a Reneszansz Kapital orosz befektetőtársaság elemzését idézi, amely szerint jövőre 8 százalékkal eshet vissza az orosz GDP, ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, és a pénzpiaci korlátozások totális kiterjesztése mellett 50 százalékkal csökken az orosz gáz- és olajexport.

Az orosz társaságok most Ázsiában, főként Kínában keresnek menekülőutakat, pénzpiaci forrásokat. Pénteken Putyin az Oroszországot, Kínát és a közép-ázsiai szovjet utódállamokat egyesítő Sanghaji Együttműködési Szervezet tádzsikisztáni csúcstalálkozóján is a részt vevő országok gazdasági együttműködésének szorosabbra fűzését sürgette.

Nem kétséges, hogy hamarosan megszületnek a moszkvai válaszintézkedések is, amelyekről Szergej Lavrov külügyminiszter azt mondta, hogy „higgadtak, megfelelőek" lesznek, és elsősorban az orosz érdekeket fogják védeni. A hírek szerint az autók és bizonyos textilipari termékek importját érinthetik, de a Vedomosztyi moszkvai üzleti napilap azt írta, hogy korlátozhatják a külföldi részvételt az állami gyógyszerbeszerzésekben is.

Petro Porosenko ukrán elnök elégedetten fogadta a brüsszeli döntést, amelyben a Kijev iránti európai szolidaritás jelét látja, Putyin viszont azt mondta, hogy az újabb szankciókkal az ukrajnai békefolyamatot akarják megszakítani. Ám elemzők szerint van esély arra, hogy Moszkva nem száll ki a törékeny tűzszünethez vezető rendezési megállapodásokból, ebben az esetben ugyanis törvényszerűen további büntetőintézkedések következnének. Oroszország azzal fenyegetőzött, hogy védővámokkal sújtja az ukrán importtermékeket, ha életbe lép az unió és Kijev társulási szerződése. Tegnap este azonban Karel De Gucht uniós kereskedelmi biztos bejelentette: a társulási szerződés csak jövő év végén lép életbe.