A türkmenisztáni gázvezetéken múlt csütörtökön bekövetkezett robbanás már-már orosz–türkmén gázháborúval fenyegető következményeit Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elsimította, írták a hétfői orosz lapok. A Gazprom azonban továbbra is csak a szerződésben foglalt mennyiség töredékét szándékozik átvenni.

A robbanásért a türkmén kormányzat az orosz felet okolta, mivel az mintegy 90 százalékkal csökkentette átvételét. Lavrov erről azt mondta: a történteknek nincs politikai háttere. A Vremja Novosztyej című lap szerint azonban mindez azt mutatja, hogy a gázegyüttműködésben nincs bizalom Moszkva és Asgabat között, és ezért maradt el a minap annak a megállapodásnak  az aláírása, amely rögzítette volna, hogy Oroszország részt vesz a  Türkmenisztánon átívelő vezeték építésében.

Az Izvesztyija megemlítette: a kialakult helyzetnek némi élt ad,  hogy a megállapodás aláírásának elmaradása után pályázatot írtak ki Türkmenisztánban a vezeték építésére. A lap több lehetséges  magyarázatot is felhozott azt kutatva, hogy  vajon kinek jó az, ha nem áramlik türkmenisztáni gáz Oroszországba. Úgy vélte: a Gazpromnak a leállásból nincs haszna, mert a türkmenisztáni gázt Ukrajnának szállította.

Szakértők feltételezik, hogy a csővezeték elöregedés miatt robbant fel, de emlékeztetnek, hogy Türkmenisztán bevételek nélkül marad, ha a Gazprom nem veszi át a gázt. Így a türkmén vezetés Moszkvát vádolva azt próbálja elérni, hogy legalább némi kárpótlást  kapjon az „orosz fél hibájából” el nem szállított gázért. Az sem zárható ki, hogy a türkmenisztáni vezetésben harc folyik a gázexport ellenőrzéséért.

A Kommerszant rámutatott: a gázátvétel csökkentése súlyos gazdasági gondokhoz vezethet Türkmenisztánban, ám gazdaságilag indokolt. Ukrajna a második negyedévben 270 dollárt fizet a gázért ezer köbméterenként, nem hivatalos adatok szerint a Gazprom azonban 300 dollárt fizet Türkmenisztánnak. Oroszország számára azonban stratégiailag fontos, hogy a gázvásárlási szerződéssel teljes ellenőrzést gyakorolhat Türkmenisztán gázexportja felett.