Szándékosan nem vették a csütörtök–pénteki EU-csúcs napirendjére a görög válságot: ezzel azt üzenték Athénnak, hogy először hajtsa végre a vállalt reformokat. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök arra azért lehetőséget kapott, hogy különtanácskozáson magyarázza a bizonyítványát Angela Merkel német kancellárnak, Francois Hollande francia államfőnek és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöknek. Nem éppen kedvező előjel, hogy az athéni parlament szerdán törvényben rögzítette ingyenáram és ingyenélelem juttatását a legszegényebbeknek – miközben az EU/ IMF-páros spórolást vár, cserébe a további pénzügyi segítségért.

Ebéd előtti ima egy athéni ingyenkonyhán Yannis Behrakis / Reuters

Ám az akadozó görögországi reformoknál is jobban aggasztja az uniós vezetőket Ciprasz „barátkozása” az oroszokkal. A héten jelentették be, hogy – az athéni kormány kérésére – egy hónappal előbbre hozzák Ciprasz moszkvai látogatását Vlagyimir Putyin orosz elnöknél. A sürgetés okaként a nemzetközi hitelezők (EU, IMF) szigorú feltételeit és a miattuk kialakult gazdasági nehézségeket jelölték meg. Igaz, görög miniszterek már korábban meglebegtették, ha Európa nem segít, máshonnan, például Oroszországból vagy Kínából szereznek pénzt.

Az orosz kártyát persze zsarolásra (diplomatikusabban: nyomásgyakorlásra) is használhatja Ciprasz. Hétfőn Berlinben tárgyal Merkellel, akinek meghatározó befolyása van arra, mennyire kemény vagy engedékeny az Európai Unió Görögországgal. Ha a baloldali Sziriza színeiben kormányra került politikus akarja, megemlítheti, hogy Oroszország hajlandó lenne kedvezményes kölcsönnel segíteni a görögöket, sőt szívesen befektetne állami tulajdonban lévő infrastruktúrába is (kikötők, vasútvonalak, repülőterek, szállodák). S természetesen Moszkva sem jár rosszul, ha szövetségeseket nyer az EU-n belül, ahol az oroszok elleni szankciókat csak egyhangú döntéssel lehet meghosszabbítani.

Orbán Viktor után Alekszisz Ciprasz lesz a második uniós kormányfő, aki két hét különbséggel találkozik a német kancellárral és az orosz elnökkel. Putyinnal április 8-án folytat megbeszélést, és minden bizonnyal terítékre kerülnek majd a szankciók, amelyekről Ciprasz szó szerint ugyanazt mondta, mint Orbán: a büntető intézkedésekkel „az EU lábon lőtte magát”. Az athéni kormány tagjai rendszeresen panaszkodnak arról, milyen kedvezőtlen gazdasági hatást gyakorolnak az uniós szankciók Görögországra. Európa-szerte felfigyeltek arra is, hogy frissen megválasztott miniszterelnökként (még január végén) Ciprasz elsőként az orosz nagykövetet fogadta. Felmérések szerint a görögök kétharmadában él kedvező kép Oroszországról, míg az EU-ról a lakosság kevesebb mint egyharmada gondolkodik pozitívan.