Oroszok őrizhetik délen a FÁK határát
Arról egyelőre nincs hivatalos információ, hogy milyen erőkből áll majd a közös alakulat és hol vetik azt be. Ugyanakkor nyilvánvalónak látszik, hogy a gerincét orosz erők adják majd, és az Afganisztánnal a leghosszabb szakaszon határos Tadzsikisztánnak szüksége lehet ilyen segítségre. Az orosz küldöttség egyik tagja, Jurij Boriszov védelmi miniszterhelyettes már a tanácskozás előtt utalt arra, hogy Moszkva egységei felújíthatják a tádzsik határ védelmét, amelyet egy kétoldalú egyezmény alapján egészen 2005-ig amúgy is elláttak.
Szóba jöhet még az egység bevetési helyszíneként az Afganisztánnal ugyancsak határos Üzbegisztán és Türkmenisztán is. Putyin például az üzbég elnökre hivatkozva ismertette a kritikus afganisztáni helyzetet, a türkmén külügyminisztérium viszont – mint azt a Reuters jelentette – pénteken arról számolt be, hogy nem észlelt incidenseket a határon.
A Kreml hivatalos indoklása szerint az orosz intézkedések célja az iszlám terrorizmus elleni harc. Putyin például a FÁK-csúcson is kitért arra, hogy Oroszország és a többi szovjet utódállam öt-hétezer polgára harcol az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet oldalán, és „nem engedhetjük meg, hogy a most ott szerzett tapasztalataikat később nálunk itthon alkalmazzák". Nyugati elemzők szerint ugyanakkor a moszkvai lépések, így a déli határ ellenőrzésének várható átvétele is Oroszország globális hatalmi státusának helyreállítási szándékát sugallják.
Putyin a szíriai orosz légicsapásokról is beszámolt államfőtársainak, és „lenyűgöző eredményekről" beszélt. Több tucat parancsnoki pontot, fegyverraktárt, több száz terroristát és nagy mennyiségű haditechnikai eszközt semmisítettek meg – jelentette be, és ismét hangoztatta: az orosz légierő és a Kaszpi-tengeri flotilla akciói teljes összhangban vannak a nemzetközi joggal.