A nyilatkozatban az aláíró felek azt hangsúlyozzák, hogy a karabahi konfliktusnak a nemzetközi jog elvei és normái alapján történő rendezésével elősegítik a dél-kaukázusi helyzet javulását és a térségben a stabilitás és a biztonság helyreállítását. A békés rendezés kidolgozását minden szakaszban és minden tekintetben jogilag kötelező érvényű garanciáknak kell kísérniük - mutat rá a nyilatkozat.

Az orosz államfő kezdeményezésére tartott találkozón a felek megállapodtak abban, hogy folytatják a konfliktus politikai rendezésén való munkálkodást, és megbízták külügyminisztereiket, hogy a folyamatot az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának társelnökeivel egyeztetve aktivizálják.

A moszkvai közlemény szerint a felek konstruktív légkörben, tárgyszerűen vitatták meg a helyzetet és annak kilátásait, hogy a konfliktust politikai eszközökkel rendezzék az azerbajdzsán és az örmény államfő közvetlen tárgyalásai útján, Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország - a minszki csoport társelnökei - közvetítésével. Végül a felek a nyilatkozatban fontosnak nevezték a rendezésre tett erőfeszítések kapcsán a bizalomnövelő intézkedéseket.

A Hegyi-Karabah Autonóm Terület 1923-ban jött létre Azerbajdzsán területén, s bár túlnyomórészt örmények lakják, Azerbajdzsán kormányozta. Az Örményországgal nem határos, 4400 négyzetkilométeres enklávé az autonómiával bíró örmény hercegségek közül az utolsó volt. Az ott élő örmények 1988-ban követelték a csatlakozást Örményországhoz, s 1989-ben kikiáltották az Egyesült Örmény Köztársaságot, ezt azonban a Szovjetunió legfelső tanácsa alkotmányellenesnek ítélte és elutasította. Karabah 1991-ben kikiáltotta függetlenségét, de Azerbajzsán fegyveres erővel akadályozta meg a terület elszakadását. A háborúban mintegy 30 ezer ember vesztette életét, több mint egymillió kényszerült elhagyni lakhelyét, ugyanakkor Karabah területeket foglalt el, amelyek biztosítják érintkezését Örményországgal. Az 1994-ben létrejött tűzszünet óta is állandóak a kisebb-nagyobb összetűzések a határokon.

Karabah egyetlen kapcsolatát a külvilággal Örményország jelenti, amely maga is izolált: nemcsak Azerbajdzsánnal feszült a kapcsolata, de Törökország is lezárta közös határszakaszát 15 éve.

Medvegyev orosz elnök kezdeményezése megfigyelők szerint azt tükrözi, hogy Oroszország az augusztusi grúziai konfliktus után újra meg akarja erősíteni befolyását a térségben.