Az amerikai külügyminiszter a gyakorlatias megközelítést helyezte előtérbe az iráni atomprogram, az amerikai rakétavédelmi rendszer és a stratégiai atomfegyverek csökkentése körüli orosz-amerikai véleménykülönbségek rendezésére, jelezve, hogy ezért kész lemondani az emberi jogok és a demokrácia oroszországi helyzetének kritizálásáról is.

Ezt Barack Obama orosz ügyekben illetékes tanácsadója jelezte a Kommerszant orosz napilapnak, miután találkozott a "Kreml főideológusának" titulált Vlagyiszlav Szurkovval, az elnöki adminisztráció helyettes vezetőjével. Michael McFoul szavai alapján Washington nem kívánja a jövőben minősíteni az orosz "szuverén demokráciát". - Ha Nyugat azt mondja, "nálunk demokrácia van, ti meg csináljatok, amit akartok", akkor a demokratizálódás harminc éves folyamata megy veszendőbe - jelentette ki a Moszkvai Helsinki Csoport vezetője. Ljudmila Alekszejeva szerint ebben az esetben a Nobel-békedíjat elsietve kapta meg az amerikai elnök.

A kritikáról való lemondás azonban látványosan megkönnyítette Hillary tárgyalását Szergej Lavrovval. Az orosz külügyminiszter a találkozó után elmondta: Irán tekintetében az orosz és az amerikai álláspont lényegében azonos: egyformán elutasítják, hogy Teherán atomfegyverre tegyen szert, de mindkét fél elismeri, Irán jogát a polgári célú atomenergiára. Ezúttal már Moszkvához hasonlóan Hillary sem tartja elkerülhetetlennek az öböl-menti ország elleni szankciókat. Szavaik szerint a felek jelentős lépést tettek a december elején lejáró Start-I szerződés megújításának irányába is. (Az atomfegyverek leépítését szolgáló szerződés frissítésének egyelőre akadálya, hogy az atomtöltetek számának felső határát Washington 1100-nál, Moszkva ötszáznál húzná meg.)

Lavrov nem emelt kifogást - igaz további részleteket kért - az új amerikai rakétavédelmi rendszert illetően, ám ez is az álláspontok közeledését jelzi tekintve, hogy Moszkva korábban kategorikusan elutasította Washington korábbi tervét, amely lengyel- és csehországi területen valósította volna meg a rendszert. Az új elgondolás részben orosz objektumokat is bevonna a projektbe.