Amint azonban kiderülnek ezek az esetek, mindig heves reakciókat váltanak ki, és gyakran személyes következményekkel járnak. Az újságírónak vagy szerkesztőségnek az egyetlen fegyvere a nyilvánosság, és ez elég nagy visszatartó erő.

A német közvélemény ugyanis nagyon kényes az ilyen ügyekre. Elég csak arra emlékeztetni, hogy amikor Christian Wulff német államfő a Bild főszerkesztőjének hagyott üzenet, és abban gyakorlatilag megfenyegette, hogy fejezze be az ellene irányuló sajtókampányt, abból akkora botrány lett, hogy a teljes német sajtót az elnök ellen hangolta, akinek végül le kellett mondania. De másfél éve nagy nyilvánosságot kapott, amikor a bajor CSU sajtófőnöke telefonon arra kérte a ZDF helyi híradójának szerkesztőjét, hogy az ellenzéki SPD választási rendezvényéről a közszolgálati televízió ne számoljon be. Az újságíró azonnal nyilvánosságra hozta az ügyet, ami a sajtófőnök állásába került. Napokon át folyt intenzív vita arról, hogy a politikusok hogyan próbálnak beavatkozni a média működésébe.

Ha a magyarországihoz hasonló gazdasági nyomásgyakorlásra vagy háttéralkura derülne fény Németországban, annak rendkívül súlyos imázsvesztés lenne a következménye, és ezt minden cég igyekszik elkerülni, mert érzékeny pénzügyi veszteséggel is járhat. Azzal kapcsolatban, hogy az Origo-ügy milyen hatással lehet a Deutsche Telekomra, Zörner nem akart spekulálni, de elmondta, a német média az utóbbi időben rendszeresen beszámolt arról, hogy miként próbálja a magyar kormány korlátozni a média szabadságát.

Ami a politikusokat illeti, Zörner velük kapcsolatban inkább szkeptikus: bár tény, hogy a Deutsche Telekom részben állami kézben van, a politikusok már eddig sem jeleskedtek abban, hogy visszaszorítsák a magyar kormány sajtószabadság elleni intézkedéseit. A magyar közszolgálati média tisztogatása után próbálták rábírni a politikai elitet, hogy európai szinten tegyenek valamit, de sajnos sokkal több szó esett a gazdasági szabályokról, technikai ügyekről, mint a a sajtószabadság vagy a demokrácia állapotáról. – A német politikusok ebben a kérdésben sajnos túlságosan visszafogottak – mondta erről Zörner.

A német média világában hivatalosan nem létezik „gazdasági nyomásgyakorlás", de a valóság persze nem ilyen szép. A nyomtatott lapok egy része itt is hirdetési problémákkal küzd, ezért Zörner feltételezi, hogy valamiféle nyomásgyakorlás mégiscsak van – mondjuk túl kritikus tudósítások miatt „visszavesznek" a hirdetők –, ezek az ügyek azonban nem pattannak ki, a háttérben intézik el őket. Ezért, hogy a nagyvállalatokkal szemben a sajtó Németországban is sokszor kiszolgáltatottnak érzi magát. Egyvalamiben viszont bízhat: a nyilvánosság erejében.