Kerry az interjúban arra a kérdésre reagált, hogy a múlt heti bécsi megállapodás nyomán valószínűbbé vált-e, hogy Izrael katonai vagy kibernetikai támadást indítson Teherán ellen.

„Ez óriási hiba lenne, hatalmas hiba, amelynek súlyos következményei lennének Izraelre és a térségre nézve, és nem gondolom, hogy erre szükség volna" - mondta az amerikai diplomácia vezetője.

John Kerry pénteken New Yorkban, a Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsában közölte, hogy a következő hetekben Katarban találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akivel az Iszlám Állam terrorszervezettel szembeni szíriai fellépésről és az abban való esetleges iráni szerepvállalásról folytat eszmecserét.

Kerry szerint Szíriában „meg kell változtatni a dinamikát" az Iszlám Állam legyőzése érdekében. „Be akarjuk vonni ebbe a szaúdiakat, be akarjuk vonni a törököket és végül, talán, látnunk kell majd, hogy az irániak mire készek" - mondta.

Az amerikai diplomácia vezetője elmondta: mind Haszan Róháni iráni elnök, mind Mohamed Dzsavád Zaríf, az Iszlám Köztársaság külügyminisztere jelezte, hogy Teherán atomprogramjának a nemzetközi szankciók enyhítéséért cserébe való korlátozásáról szóló megállapodás elfogadása nyomán kész lenne tárgyalni a regionális kérdésekről is.

John Kerry előző nap a szenátus külügyi bizottságában úgy fogalmazott, hogy az iráni nukleáris program korlátozásáról szóló megállapodásnak az amerikai törvényhozás általi elutasítása „nagy zöld jelzést adna" az atomprogram felgyorsításának.

„A valóság az, hogy Irán már nagy tapasztalatra tett szert a nukleárisüzemanyag-ciklus technológiája területén. Ezt a tudást nem bombázhatjuk le. De szankciók által sem vehetjük el tőlük ezt a tudást" - hangoztatta az amerikai diplomácia vezetője, azokat a politikusokat bírálva, akik szerint teljes megadásra kellett volna kényszeríteni Teheránt.

A miniszter szerint ha a kongresszus leszavazza az alkut, akkor ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok semmivé tesz minden olyan korlátozást, amelyet Irán magára nézve vállalt a tárgyalásokon. John Kerry szerint a megállapodásba foglalt korlátozások legalább másfél évtizedig megakadályozzák Teherán atomfegyverhez jutását.

A meghallgatáson Ernest Moniz energiaügyi miniszter kijelentette: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzési módszerei csaknem teljesen lehetetlenné teszik, hogy Irán észrevétlenül titkos atomkutatást végezzen. Jacob Lew pénzügyminiszter azt hangoztatta, hogy a megállapodás esetleges iráni megsértése esetén az Iszlám Köztársaság elleni amerikai és ENSZ-szankciók késedelem nélkül ismét életbe léptethetők.

Egy Barack Obama elnök által májusban aláírt törvény értelmében az amerikai kongresszusnak, amely Kerry, Moniz és Lew meghallgatásával megkezdte az iráni atomalku mérlegelését, a megállapodás napjától számítva 60 nap áll a rendelkezésére, hogy eldöntse: támogatja vagy eleveti azt. Tehát az amerikai törvényhozásnak, amelynek mindkét házában a republikánusok vannak többségben, szeptember 17-ig kell döntenie.

A republikánusok több meghatározó politikusa szerint a megállapodás megerősíti Irán pozícióit, és fenyegetést jelent az Egyesült Államok legfontosabb közel-keleti szövetségese, Izrael számára. Ha a kongresszus mindkét háza elítélné az atomalkut, és a törvényhozás kétharmados többséggel az erre várható elnöki vétót is felül tudná bírálni, akkor Obamának nem lenne felhatalmazása a legtöbb Teherán elleni - például az olajipart és a bankszektort sújtó - szankció feloldására, ami az egyezmény összeomlását jelentené.