Orbán Viktor Magyarországa, Victor Ponta Romániája, és most a váltás Szerbiában a jegybanknál: úgy tűnik, Délkelet-Európában új, magát éles kiszólásokkal észrevétető politikai öntudat kelt életre. Ennek első ügynöke az az Orbán Viktor „nemzeti konzervatív” miniszterelnök volt, aki az őt messiásként ünneplő százezrek előtt szónokolt arról, hogy „a szabadság azt jelenti, hogy magunk állapítjuk meg saját életünk törvényeit” – utalt a kormányfő március 15-én elhangzott beszédére az ARD. (Ez volt az a beszéd, amelyben Orbán egy laza párhuzammal a szovjethatalomhoz hasonlította az Európai Uniót: „A szabadság azt jelenti, hogy magunk állapítjuk meg saját életünk törvényeit, mi magunk döntjük el, mi a fontos, és mi nem az. Magyar szemmel, magyar észjárás szerint és a magyar szív ritmusát követve. Ezért mi magunk írjuk az alkotmányunkat. Nincs szükségünk szamárvezetőre, és nem kérünk az idegenek kezünket irányítani akaró kéretlen segítségéből sem. Jól ismerjük a kéretlen elvtársi segítség természetrajzát, és felismerjük akkor is, ha nem váll-lapos egyenruhába, hanem jól szabott öltönybe bújik” – mondta. Beszédét Brüsszelben meglehetős felhördüléssel vették tudomásul. José Manuel Barroso bizottsági elnök szóvivője útján üzente, aki ilyen párhuzamokat von, az nem érti a demokrácia lényegét.)

Amikor Orbán március 15-én kiállt a nyilvánosság elé – folytatja a német közszolgálati televízió –, kormánya már két éve hatalmon volt. Ez alatt a két év alatt felforgatta Magyarországot: a politikai és a civil társadalmi tisztségeket híveivel töltötte fel. A közszolgálati médiára ráültette a Médiahatóságot, a nyakába pedig odaakasztotta a médiatörvényt. Újságírók százait bocsátják el. A kormány próbálja rövid pórázra fogni a nemzeti bankot is – emlékeztet az ARD, amely szerint mindezt az olajozottan működő törvénykezési gépezet lehetővé is teszi. A parlament arra van ítélve, hogy tétlenül nézze a több száz törvény elfogadását, a Fidesz ugyanis kétharmados többséget tudhat magáénak a Országgyűlésben. Mindehhez ékesszóló, ingujjba csomagolt magyarázat jár. „A közép-európai reflex eddig az volt, hogy le kell másolnunk a Nyugatot, alkalmazni kell magunkra a recepteket. De kialudt azoknak a fáklyája, akiket követhetnénk” – idézte kissé pontatlanul a kormányfőt az ARD.

Amíg Orbán Délkelet-Európa „fáklyavivője” lett, a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnök szinte szóról szóra elkezdte szajkózni a budapesti szólamokat – tér át Romániára a német közszolgálati televízió. „Csak a németek szavazhatnak a politikai döntésekről, a románok nem? Mi vagyunk mi? Gyarmat?” – vágott vissza Ponta a hatalmi riválisa, Traian Basescu elnök elmozdítására hivatott népszavazás német kritikusainak nemrég. Az ilyesfajta kiszólások Romániában arra hivatottak, hogy elfojtsák a demokratikus alapértékek elleni támadás zaját – állapítja meg az ARD. Példaképéhez, Orbánhoz hasonlóan Ponta is pártkádereket ültet az alkotmánybíróságba, és visszamenőleges hatállyal próbálja a saját szájíze szerinti eredmény kihirdetésére kényszeríteni a testületet, azt állítva, a népszavazáson mégis megvolt a Basescu leléptetéséhez szükséges többség.

Tanulni Magyarországtól – az ARD szerint mostanában ez lett a mottója egyébként Belgrádnak is. Szerbia a nemrég a budapesti eredetiről fénymásolta a maga új jegybanktörvényét, amely a kritikusok szerint lehetővé teszi, hogy a szocialista-nacionalista kormány hozzáférjen az ország devizatartalékaihoz. Bár a Szerb Nemzeti Bank minap kinevezett új elnöke, Jorgovanka Tabakovics sietve közölte, senki nem kényszerítheti pénznyomtatásra, és a devizatartalékhoz sem fog hozzányúlni, mert az nem Szerbia érdeke, „és Szerbia mindenek felett áll”, nehéz lesz megnyugtatnia Brüsszelt és az IMF-et. Miközben Belgrád deklaráltan továbbra is az EU-tagságot tartja szem előtt, 1,3 milliárd eurós hitelért fordult a valutaalaphoz.