Orbán udvarolni is tud Brüsszelnek
– Nagyon kevesen vannak az Európai Unióban olyanok, akik egyszerre lennének képesek csökkenteni az államadósságot, kontroll alatt tartani az éves költségvetést és egyúttal növekedési pályára állítani a gazdaságot – mondta Orbán, hozzátéve, hogy Magyarország a „számára fontos hat mutatóból ötben jobban teljesít, mint bármikor”. Az államadósság csökken, a költségvetési hiány három százalék alatt, „külkereskedelmi mérlegünk kiemelkedően pozitív, a folyó fizetési mérleg több mint stabil”.
Igaz, az Európai Bizottság pénteki előrejelzése szerint az államadósság idén a GDP-hez viszonyítva 78,6-ról 78,7 százalékra nő, a költségvetési deficit pedig 3,4 százalékra ugorhat – ami akadálya lehet annak, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. A gazdaság teljesítménye eközben 0,1 százalékkal csökkenhet is az Európai Bizottság szerint.
Ezzel kapcsolatban a kormányfő elmondta: reményei szerint ez a mutató jobb lesz a várokazásoknál, és elismerte: a gazdasági növekedés még hiányzik Magyarországon. Ezt azonban feloldotta a foglalkoztatás terén elért sikerekkel: Harmincegynéhányezerrel többen dolgoznak, mint egy évvel ezelőtt.
Miután Magyarország nem része az eurózónának, és a magyar gazdaság éppen a kommunista múltja miatt bizonyos sajátosságokat is mutat, ezért legyen fogadókészség és megértés azok iránt a magyar gazdaságpolitikai lépések iránt, amelyek az eurózónához tartozó országok szempontjából szokatlanok, a magyar gazdaság szempontjából azonban létfontosságúak – szólalt fel az unortodoxia védelmében Orbán, kiemelve az adóreformot, a „versenyképességet segítő lépéseket és még jó néhány más gazdaságpolitikai eszközt is”. Ezek nyomán a kormányfő abban bízik, hogy Magyarország olyan sikertörténet lesz, amely példaként szolgálhat az európaiak számára, jelezve, hogy „válság idején is lehet közép-európai országnak is sikeres gazdaságpolitikát folytatni”.
A Brüsszelt korábban Moszkvához hasonlító kormányfő kijelentette, hogy Magyarország mindenben támogatja az uniós törekvéseket: „Megerősítettük az együttműködési szándékunkat az eurózóna ügyében, és megerősítettük a politikai barátságot, amely Magyarországot Brüsszelhez és az unióhoz köti” – közölte Orbán, aki egyúttal elismeréssel szólt Herman van Rompuy erőfeszítéseiről, amelyeket az EU következő hét évre szóló költségvetésének elfogadásáért tett.
– Minden olyan lépését támogatjuk az elnök úrnak, illetve minden eurózóna-tagországnak, amellyel helyreállítható az európai pénz stabilitása és a belé vetett bizalom. Bankunió tekintetében, pénzügyi-gazdasági koordináció tekintetében és általában azon lépések tekintetében is, amelyek a fenti célok elérésére hivatottak – mondta.
Herman van Rompuy válaszában elmondta: a találkozón az európai gazdasági és társadalmi kérdések megvitatásán túl szót ejtettek az eurózónán kívüli tagok aggodalmairól is, amelyeket Rompuy jogosaknak nevezett.
– 2012 fordulópont Európa számára, és a legrosszabb már mögöttünk van. De az EU és az eurózóna tagjainak folytatniuk kell a gazdaság megreformálását, a valódi gazdasági unió megteremtését. Nincs visszaút – közölte Rompuy. Az EU elnökének is tekintett politikus – aki a kormányfővel és majd Kövér László házelnökkel és Áder János államfővel való találkozója után Lengyelországba utazik tovább – a korábbiakhoz képest zsugorodó hétéves EU-költségvetést illetően elmondta: az EU és Magyarország számára is megfelelő kompromisszum született.
A sajtótól csupán az MTI-nek volt lehetősége egy kérdésre, ez azonban nem a megbeszéléseket érintette, hanem az önkormányzati adósság konszolidációjáról szólt. Rompuy kedvéért a magyar kormányfő röviden összefoglalta a kérdés hátterét, majd elmondta: a kormány döntött az ügyben, amely szerint az ötezernél népesebb települések önkormányzatainak adósságának csaknem 600 milliárd forintos tételét vállalja át az állam. Az átvállalás mértéke önkormányzatonként 40-70 százalék között mozog, ez Budapestet illetően 60 százalék lesz.
