Visszaadta Orbán Viktornak kedvenc ellenségét a magyarországi ellenzék azzal, hogy ismét hadrendbe állította a sokak által már politikai hullának tartott Gyurcsány Ferencet – emelte ki a Pravda.  A szlovák lap „Visszatért Antiorbán. Kinek segít?" című cikkében leszögezi, hogy a leginkább vitatott, ellentmondásos és megosztó” politikusnak nevezett exkormányfővel a szocialisták és Bajnai Gordon pártja kényszerházasságot kötött, mivel látták növekvő támogatottságát. Egy másik, szintén a Pravdában közölt cikkben Stefan Markus, Szlovákia volt budapesti nagykövete azt írta, hogy Bajnai Gordon államférfiként viselkedett, amikor lemondott az első helyről az ellenzéki listán.

Nem szabad felülni a pletykáknak, hogy Orbán Viktor rossz üzletet kötött Moszkvában - írta a Új Szó pénteki kommentárjában a paksi bővítéséről kötött megállapodásról. Manapság minden politikus előtt az energiabiztonság lebeg s a magyar kormányfő is csak a kor szellemével halad, akárcsak a legtöbb kelet-közép-európai állam, de még Finnország és Nagy-Britannia is, amelyek gőzerővel hasonló stratégián dolgoznak vagy legalábbis erősen fontolgatják. Rámutatott: nem Magyarország lesz az első az Európai Unióban, amely a Roszatommal közösködik, ráadásul tender nélkül , hiszen Finnország tavaly ugyanezt tette.

Nukleáris energia: Moszkva hatalmas sikere Magyarországon címmel számolt be eközben a magyar-orosz megállapodásról honlapján a francia Le Monde. A lap kiemelte, hogy miután Ukrajna az olcsóbb orosz gázhoz való hozzájutásért cserébe „szabotálta” a partnerségi viszonyát Brüsszellel, Magyarország a második uniós állam Finnország után, amely szerződést köt a Roszatom állami energetikai konszernnel. „Vlagyimir Putyin ezzel megerősítette szándékát, hogy a Roszatomot Közép-Európában olyan erős geopolitikai befolyásolási eszközzé tegye, mint a másik orosz energiaóriást, a Gazpromot” – vélte a szerző. Joelle Stolz szerint Magyarország évtizedekre megerősítette azokat a kapcsolatokat, amelyeken eddig inkább lazítani akart. Emlékezetett arra, hogy korábban maga Orbán Viktor is többször bírálta hazája energiafüggőségét Moszkvától. A lap szerint ugyanakkor Budapest választása nem okozott meglepetést, hiszen a parlament már 2009-ben jóváhagyta a paksi bővítést, amire technológiai okok miatt az oroszoknak volt a legnagyobb esélyük. A kormányfő ennek ellenére nem akarta az idei választások előtt meghozni a döntést, s korábban azt is bejelentette, hogy közbeszerzési pályázatot írnak majd ki, amelyre négy vállalat, köztük a francia Areva is jelentkezett. A Roszatommal gyorsan megkötött megállapodás hátterében a Le Monde szerint az állhat, hogy Magyarország előnyösebb tarifát remél a Gazpromtól, amellyel 2015-ben kell újratárgyalni a gáz árát.

Évekkel ezelőtt még a Nyugathoz való csatlakozás volt a legfontosabb cél, Orbán Viktor nemzeti konzervatív kormánya alatt a „keleti nyitás” lett divatos kifejezés – írta a Die Presse. A vezető konzervatív osztrák lap a paksi üzlet, a Kína, Törökország és az arab országok felé való nyitás alapján úgy látja, hogy a magyar kereskedelempolitika fókusza most egyértelműen keletre irányul. Orbán legalábbis a gazdasági és pénzügyi válság, valamint az euróövezet azt követő nehézségei óta „nem annyira bízik” a Nyugatban, illetve annak a válságra adott receptjeiben, a Nyugat és az Európai Unió politikáját idejétmúltnak és a válság kezelésére alkalmatlannak tartja. A Brüsszellel szembeni kemény hang ellenére azonban Orbán mégis az EU szószólója. Legalábbis egy olyan unióé, amelyikben a tagoknak nagyobb önállóságuk és mozgásterük van és ahol nem írják elő számukra aprólékosan, hogyan kell cselekedniük például a gazdaságpolitikában.

Orbán hadjáratot folytat külföldi befektetők, osztrák gazdák és az „ördögi EU” ellen - írja a Die Presse  kommentárjában. A szerző szerint a kormányfőt egy olyan érzés betegíti, hogy "nem teljes egészében ura a saját sorsának", és hadjáratot folytat minden ellen, ami cselekvésében bármilyen módon korlátozhatja". A lap szerint rontja az osztrák tárgyalási pozíciót a földtörvény-vitában, hogy sok osztrák gazda a szabályok megkerülésével szerzett földet. A tapasztalat azt mutatja, hogy Budapest csak akkor fúj visszavonulót, ha az Európai Bíróság kényszeríti rá. A magyar törvénymódosítás egy tágabb képbe is illeszkedik a Die Presse szerint, az adósságválság nyomán megnőtt a külföldtől való félelem Európában.

A lap a szovjet érdekszférában eltöltött múlt fényében érthetőnek tartja, hogy a magyarok nem akarnak külföldi irányítás alatt élni. Orbán tirádái az EU, az „új Moszkva” ellen azonban a groteszkkel határosak, azért is, mert a kormányfőnek semmi gondja sincs azzal, hogy a „régi” Moszkvával üzletet kössön. A lap szerint Budapest nevetségessé teszi magát, ha, miközben kikel a külföldi gazdák ellen, Romániában földet akar venni, "hogy az erdélyi magyar nyelvű kisebbség tagjai között szétossza".