Orbán tevékenysége inspirálhatta Barrosót
Orbán Viktor valószínűleg álmában sem gondolta volna, hogy közvetetten hozzájárulhat egy európai uniós intézmény születéséhez, a demokrácia európai szintű védelméhez, az uniós integráció mélyüléséhez. Pedig úgy tűnik, az elmúlt hónapok magyarországi és – ne legyünk igazságtalanok, a másik Victornak, Ponta bukaresti kormányfőnek is van szerepe ebben – romániai eseményei ráébresztették az uniót: vajmi kevés eszköz áll rendelkezésre ahhoz, hogy megvédje a demokráciát és a jogállamiságot, ha ezt az EU határain belül egy tagállamban veszély fenyegeti.
Magyarországra is gondolhatott márpedig José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, amikor szerdán az Európai Parlamentben tartott beszédében kifejtette: a politikai unió azt is jelenti, hogy meg kell erősíteni az EU alapjait, amelyek az alapértékek, a jogállamiság és a demokrácia tisztelete. – Az elmúlt hónapokban láthattuk néhány európai államban a jogi és demokratikus szövet elleni támadást. Az Európai Parlament és a bizottság elsőként figyelmeztetett a veszélyre, és meghatározó szerepe volt ezeknek az aggasztó fejleményeknek az ellenőrzésében – mondta Barroso. Ugyanakkor elismerte, az unió intézményi struktúrája nem megfelelő ezeknek a problémáknak a kezelésére. – Nem elég a politikai meggyőzés „puha hatalma”, és a hetes cikkely (ti. az adott tagállam szavazati jogának felfüggesztése – a szerk.) radikális alternatívája – közölte Barroso. Épp ezért a bizottság hamarosan javaslatot tesz egy európai főügyészi hivatal létrehozására.
Mint emlékezetes, az Európai Parlament és az Európai Bizottság is többször aggodalmát fejezte ki a magyar demokrácia állapota miatt. Barroso elnök – aki egyébként ugyanahhoz az európai konzervatív pártcsaládhoz tartozik, amelyhez Orbán Viktor is – az év elején szintén egy strasbourgi beszédében odáig ment, hogy nemcsak a törvény betűjének, hanem szellemének betartására is felszólította a magyar kormányt. Ez addig példátlan volt a bizottság gyakorlatában. Ezután az Európai Bizottság több témában is úgynevezett kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, de több területen – ahol nincs uniós szabályozás, például a média terén – fegyvertelen maradt.
Jelentés készül a magyar jogrendszerről
Az Európai Parlament februárban határozatot fogadott el, melyben az EP „súlyos aggodalmának” adott hangot a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és szociális jogok, a fékek és ellensúlyok rendszere, az egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma terén fennálló magyarországi helyzet miatt. A határozat nyomán jelentés készül arról, hogy a magyar jogrendszer összhangban áll-e az európai jog betűjével és szellemével. A jelentés alapján a parlament megfontolhatja, alkalmazza-e az uniós alapszerződés hetes cikkét. A hetes cikk alapján első körben – és erre utal a határozat – megállapítható, hogy az alapjogok súlyos megsértésének veszélye áll fenn az adott országban, és végső esetben a szavazati jog is megvonható. Ez utóbbi azonban annyira radikális eszköznek számít Európában, hogy leginkább csak suttogva beszélnek a lehetőségről. Mindazonáltal a parlament állampolgári jogokkal foglalkozó bizottságában Rui Tavares portugál zöldpárti képviselő lett az ügy jelentéstevője. A parlamenti bizottság tényfeltáró csapata szeptember 24-én érkezik Budapestre pár napos vizsgálódásra.
Barroso szerdai beszédében nem árult el részleteket az említett főügyészi hivatalról: milyen hatáskörökkel, eszközökkel rendelkezne.
