A bankadót jövő év elejétől felváltja a tranzakciós adó, Magyarországnak pedig „termelési övezetté” fejlődve be kell szállnia a déli német gazdasági övezetbe – foglalja össze Orbán Viktor Bécsben tett egynapos látogatásának sarkalatos kijelentéseit a Kronen Zeitung. Az Osztrák Kereskedelmi Kamara (WKÖ) előtt tartott beszédében Orbán védelmébe vette kormánya gazdaságpolitikáját: elmondta, hogy a Herbert Stepic Raiffeisen-elnök által „brutálisnak” nevezett bankadó mellett kifut a kiskereskedelmet terhelő válságadó is. Ami az ezután következő tranzakciós adót illeti, ugyan még kidolgozásra vár, de a pénzmozgások ezredrészéből származó milliárdokat a munkára kivetett adónemek csökkentésére fogja felhasználni a kormány. (A tranzakciós adóval kapcsolatban azt a Bloomberg gazdasági hírügynökség jegyzi meg, hogy évente mintegy 130 milliárd forintról – 438 millió euróról – van szó, ami több az előzetes számításoknál.)

A miniszterelnök úgy vélte, a válság utáni Európa máshogy fog kinézni, mint a válság előtti. Erre Magyarországnak is fel kell készülnie, és „termelési helyszínné” kell fejlődnie. Jó lenne, ha a déli német nyelvű gazdasági övezetet, amelyhez Ausztria is tartozik, kibővítenék Magyarországgal – mondta Orbán, aki hosszú távú gazdaságpolitikai célként az államadósság csökkentését jelölte meg a GDP jelenlegi 78 százalékáról mintegy 50 százalékára, és azt, hogy az adót is fizető foglalkoztatottak száma ötmillió emberre nőjön a mostani 3,8 millió helyett. A miniszterelnök felidézte, hogy a magyar kormány az elmúlt két évben 360 törvényt hozott. „Ha az ember vékony jégen jár, a gyorsaság biztonságot jelent” – mondta.

A Kronen Zeitung arról is ír, hogy Orbán korábban, a Fehér László Társaság által „becsomagolt” híres irodaháznál, a Ringturmnál járva kerülte a napi kérdéseket, könnyednek szánt előadását pedig poénokkal tűzdelte meg. „Amikor Ausztria és Magyarország focizik, még ma is gyakran hallani a kérdést: Ausztria-Magyarország, jó, de ki ellen?” – viccelődött a miniszterelnök: az osztrák lap szerint közönsége ezt a megjegyzést nem úgy vette, mint amelyik a kétoldalú kapcsolatokra vagy az Európai-politikára vonatkozik.

Ezzel párhuzamosan az oe24 hírportál némi malíciával említi meg, hogy úgy tűnik, a vitatott politikusok kerülik egymást. A Bécsben nem hivatalos látogatáson járt Orbán ugyanis találkozott a szocialista Werner Faymann szövetségi kancellárral és Michael Spindelegger néppárti külügyminiszterrel is, Heinz-Christian Strachénak, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetőjének azonban diplomáciai körökből származó értesülések szerint nemet mondott. A dolog nem példátlan: Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front alapítója és exelnöke sem borult össze Jörg Haider néhai FPÖ-vezérrel. Lehet, hogy Orbánt a bécsi nagykövetség értesítette az FPÖ körül gyűrűző botrányokról, de az is, hogy csak a nyugtalanító médiatörvényről nem akart kérdéseket hallani – latolgatja az oe24, amely bennfentes információkra hivatkozva azt írja, Orbán nem akart közös fényképet Strachéval. Az FPÖ ellen jelenleg ügyészségi vizsgálat folyik exminiszterei összeférhetetlen üzleti kapcsolatai miatt, a szocialista-néppárti nagykoalíció pedig azon gondolkodik, hogy ötezer euróban maximálja a magánszemélyek és vállalkozások által adható párttámogatások összegét.

Orbán keddi látogatásán egyébként nem tartott sajtótájékoztatót, és a Faymannal folytatott megbeszélés témáit sem hozták nyilvánosságra. Az osztrákoktól tanulni viszont jó.