Orbán Kínával akarna győzni
Egy tízmilliárdos hitelkeretet és egy 500 millió dolláros befektetési alapot hoz létre Peking a dél- és kelet-európai országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatai fejlesztésére – jelentette be csütörtöki varsói látogatásán Wen Jiabao kínai miniszterelnök. A kelet-ázsiai nagyhatalom szeretné, ha a régióval folytatott kereskedelme 2015-re 100 milliárd dollárra nőne. „Idén a világgazdaság már a javulás jeleit mutatja, de a teljes felépülés előtt még sok a bizonytalanság” – fogalmazott Wen azon a gazdasági fórumon, amelyen Észtországtól Macedóniáig a térség minden államából érkezett küldöttség. „Kína megérti a kereskedelmi mérleg hiányával kapcsolatos aggodalmakat, és kész az import növelésére az érintett országokból” – hangsúlyozta a kínai miniszterelnök, aki rövid európai körútja keretében utazott a lengyel fővárosba.
Kelet-Európa ennek megfelelően látványosan keresi is Kína kegyeit. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök Varsóban fogalmazott, „Európa mostani átépítése a második világháború utáni újjáépítéshez hasonlítható, ehhez pedig új szövetségesekre, köztük Kínára van szükség. „Európát adóssághalmok alól kell kiásni - mondta a kormányfő, aki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, a magyar-kínai kapcsolatokért felelős kormánybiztos a kínai és a közép- és kelet-európai kormányfők kerekasztal-beszélgetésén vett részt. Orbán szerint „az új alapokra helyezett világban új szövetségek születnek", az áttörést pedig csak józansággal és szorgalommal lehet elérni, amelyek mind Kína, mind Közép-Európa számára fontos értékek.
Orbán később, a Wennel tartott megbeszélése után azt mondta, Magyarország jó úton van afelé, hogy a gazdasági életének Kína az egyik legjelentősebb szereplője legyen. A magyar kormányfő kiemelte: a varsói kerekasztal-beszélgetésen Kína elkötelezte magát, hogy európai szinten pénzügyi szerepet vállal a gazdasági válság megoldásában, „de ettől függetlenül Közép-Európa fejlesztésére is hajlandó komoly forrásokat rendelkezésre bocsátani”. Elmondása szerint a kínai kormányfővel folytatott megbeszélésen a magyar gazdaság fejlesztésének támogatásáról, fejlesztési forrásokról és pénzügyi együttműködésről tárgyalt. Magyar újságíróknak kifejtette: szó esett egy átfogó gazdasági megállapodásról is, amelyet várhatóan idén sikerül tető alá hozni, amikor a kínai miniszterelnök meghívására Kínába látogat. (Wen tavaly júniusban járt Magyarországon.)
Bár az Orbán-kormány szeretné, ha Magyarország Kína „hídfőállása” lenne Kelet-Európában, ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, Peking számára a régióban egyelőre Lengyelország a fő kereskedelmi partner. Donald Tusk lengyel miniszterelnök legalábbis érezhető elégedettséggel emlékeztethetett Varsóban arra, hogy a kínai-lengyel kereskedelmi egyenleg tavaly meghaladta a 14 milliárd dollárt, és a lehetőségekben ennek a többszöröse is benne rejlik. Peking persze nem hanyagolja el Magyarországot sem: a jövő héten Li Keqiang leendő miniszterelnök a Moszkva és Brüsszel között látogat el Budapestre. E kitüntető figyelem mellett is kérdés, hogy Kína mennyire tart igényt Magyarországra a „hídfőállás” kiépítésében Európa felé: Budapest mostanában egyre másra rúgja össze a port Brüsszellel, amellyel viszont Peking kiegyensúlyozott viszonyra törekszik.
