Orbán Kínában: csak összeszerelő ország leszünk?
A válság után a világgazdaság már nem lesz olyan, mint előtte volt. Az átrendendeződés lényege, hogy a súlypontok máshova kerülnek. Kína szerepe radikálisan megváltozik, s ezért, ha Magyarország európai léptékkel mérve közepes, kínai léptékkel mérve kicsi gazdaságát jól és előnyösen akarja beilleszteni a világgazdaságba, akkor azt másképp kell tennie, mint ahogy eddig tette. Ebben pedig a Kínához fűződő viszonynak kitüntetett jelentősége van" - hangoztatta a kormányfő.
Az embereket nem a külpolitikai stratégiai kérdések érdeklik, hanem azok eredményei. Vagyis, hogy lesz-e munkahely, lesz-e befektetés, lesz-e piac, ahova eladjuk azt, amit otthon előállítunk. Tudunk-e a világ legmodernebb technológiájához kapcsolódni, érkezik-e hozzánk ilyen, vagy csak összeszerelő ország leszünk. Ezek azok a húsbavágó kérdések, amelyek az embereket foglalkoztatják - vélte Orbán, aki mind politikai, mind gazdasági szempontból eredményesnek nevezte mostani kínai útját.
Arra kérdésre, hogy a tárgyalásainak voltak-e konkrét eredményei, Orbán Viktor határozott igennel válaszolt. Politikai eredménynek tekinthető például az a körülmény, hogy meghívtam a miniszterelnököt magyarországi látogatásra, amit el is fogadott. Huszonhárom éve nem volt kínai miniszterelnök Magyarországon. Másfelől folytattuk azt a kapcsolatépítést, amelyet az itt kormányon lévő Kínai Kommunista Párttal kezdtem el még a múlt év decemberében. A kapcsolat tehát szorosabb és szívélyesebb, mint korábban volt - jegyezte meg.
A Ven Csia-pao kormányfővel folytatott vasárnapi megbeszélésről szólva elmondta: számba vették azokat a területeket, amelyeket valamelyik fél fontosnak tart, és megállapodtak abban, hogy mely területeken adnak utasítást, illetve engedélyt az érintett vállalatoknak az együttműködés kialakítására.
Arra a kérdésre, hogy mely területeket tartott ő, és mit a partnere kiemelésre érdemesnek, elmondta: magyar részről például felvetettük a vasútépítésben, az útépítésben való kínai részvétel lehetőségeit, amiről elvi megállapodás is született. A konkrét programokról a látogatást követően folynak majd tárgyalások. A pénzügyi együttműködést Ven hozta föl, s mivel szándékegybeesés van, finanszírozással egybekötött infrastruktúra-fejlesztésre kerül majd sor Magyarországon. A részletek kidolgozása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium feladata lesz, de annyi már tudható, hogy a fejlesztésnek része például a budapesti körvasút megépítése, illetve a gyorsvasúti összeköttetés Ferihegy és a belváros között.
Ami kulturális területet illeti, elhangzott, hogy Magyarország tervezi egy kulturális intézet létrehozását Pekingben, miközben Kína fejleszteni fogja a Konfuciusz Intézet tevékenységét, működési körét Budapesten. Sanghajban Magyarország vállalná a kínai nagyvárosban élt Hudec László, a világhírű építész lakóházának felújítását és berendezését. Ebben a "magyar házban" magyar építész-tervezők kapnának helyet. Orbán Viktor és kísérete hétfőn más ismert Hudec-épület mellett, ezt a házat is felkereste.
A világkiállításról szólva a kormányfő megállapította, hogy az minden eddigit felülmúlt. A magyar pavilonnal kapcsolatos véleményét firtató kérdésre így válaszolt: - Az ízlés kérdéseiben óvatosan kell fogalmazni, mert ahány ember, annyi ízlés, és a miniszterelnöké nem oszt, nem szoroz: egy a tízmillióból. Rám jó benyomást tett a magyar pavilon, a berendezésében ötletes megoldások voltak, a Magyarországról szóló bemutató filmeket kedveseknek, de kisiskolás típusúaknak láttam, a Gömböc pedig nagyon impresszív. Nagy tisztelettel néztem a fémtestet, mégha ez nem is az én matematikai tudásomra alapuló felfedezés - foglalta össze véleményét Orbán. De azért az is idekívánkozik, hogy attól még, hogy valamit sikerül jól megcsinálni, mert a pavilon jó, az nem ok arra, hogy a pénz eltűnjön, hogy közpénzeket tulajdonítsanak el. Ennek a kivizsgálása a megfelelő állami szervekre tartozik - jegyezte meg végül a miniszterelnök, hozzáfűzve, attól tart, van is mit vizsgálni.
