Orbán karcolásokkal megúszhatja a brüsszeli attakot
A bizottság ülésén számos neves külföldi és magyar felszólaló lesz. Neelie Kroes digitális és médiaügyi biztos kezdi a sort, szót kap az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója, Francoise Le Bail és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, de meghallgatja a testület Arató Andrást, a Klubrádió vezetőjét is.
Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke, Fleck Zoltán jogszociológus, Fricz Tamás, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője, Dénes Balázs a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseletében, Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiabiztosa, illetve az Európa Tanács képviseletében is lesz megszólaló. A meghallgatás a várakozások szerint alapvetően „médiaharc” lesz, jogilag nincs tétje, és a közeledő hétvége miatt várhatóan kevesen is vesznek majd részt az ülésen.
Ezzel párhuzamosan azonban a színfalak mögött kemény harc megy a magyar téma életben tartásáért. Csütörtökön az „elnökök ülésén” (tulajdonképpen a frakciók vezetőinek és az EP elnökének tanácskozása) egyrészt döntés születhet arról, hogy az állampolgári jogokkal foglalkozó bizottság készítsen-e jelentést a magyarországi helyzetről, illetve, hogy mikor szülessen határozat az Európai Parlamentben a magyar ügyről. A szocialista frakció azt szeretné, ha minél előbb, azaz február 16-án szavazna a strasbourgi testület, hiszen ha az elvárásoknak megfelelően a magyar kormány február közepéig lezárja az Európai Bizottsággal folytatott jogvitáit, a parlamenti határozat súlytalan utánlövéssé válhat. A Fidesz pártcsaládját alkotó Európai Néppárt (EPP) nyilván a határozat halasztása, márciusi elfogadása mellett érvel. – Nekünk mindegy, mikor fogadják el – fogalmazott Szájer József fideszes EP-képviselő egy szerdai brüsszeli sajtóbeszélgetésen.
Visszafogottabbá vált az úgynevezett hetes cikkellyel kapcsolatos politikai lendület is. A liberális és a zöld frakció már év elején követelte, hogy az uniós szerződés ezen kitétele szerint kell Magyarországot eljárás alá vonni az emberi jogok súlyos megsértése miatt, ami végeredményben hazánk szavazati jogának felfüggesztésével is járhat. A magyar taggal egyébként nem rendelkező liberális és zöld frakció képviselői saját választóik nyomásának hatására akartak „kezdeni valamit” Magyarországgal, de kiderült, a hetes cikkely életbe léptetésében a szocialisták sem teljesen partnerek. A baloldali frakció ugyanis attól tart, hogy a hetes cikkről szóló esetleges sikertelen szavazás éppen hogy a Jobbikkal és EU-ellenes szélsőséges hangulattal fenyegetőző Orbán Viktor kormányfő malmára hajtja a vizet.
A hetes cikkely – amelyet az osztrák szélsőjobboldali Jörg Haider kormányra kerülése után találtak ki – alkalmazásának módja egyébként jogilag nem tisztázott. Jelen állás szerint a Magyarországról szóló parlamenti határozat nem utalna a hetes cikkelyre, hanem jelentés elkészítésére szólítaná fel az állampolgári jogokkal foglalkozó bizottságot, és további vizsgálódást kérne az Európa Tanács mellett dolgozó Velencei Bizottságtól is. Azonban elképzelhető, hogy az EPP konkuráló határozattal áll elő.
Berlin nem fogja kiadni a Fideszt
A magyar ügyeket életben tartani igyekvő politikai erőknek igen nehéz dolga van, még akkor is, ha információnk szerint az EPP megosztott Magyarország ügyében. A magyar kormánnyal kapcsolatos esetleges kétségek ellenére sem konfrontálódik a néppárt a Fidesszel, inkább nem vesznek részt az ezzel foglalkozó üléseken, távolságot tartanak az egész témától. Ismert, hogy annak idején az európai szocialisták is nehezen határolódtak el a Robert Fico által vezetett Smertől, és vissza is fogadták soraikba a szlovák szociáldemokrata pártot.
Ahhoz, hogy a néppárt elhatárolódjon Orbán Viktortól, illetve a Fidesztől, egyértelmű jelzést kellene kapni erre a mai európai hatalmi központból, Berlinből. Erre azonban kevés az esély. Az euróválság idején, amikor Angela Merkel német kancellárnak és pártjának minden szövetségesre szüksége van a fiskális megszorítások, az euróválság németes kezelésének támogatására, nem várható, hogy a néppárt belemegy egy látványos vitába az egyik legerősebb európai konzervatív párttal.
Csak a fizetések, többek közt az MNB elnökének fizetése és esküjének kérdése maradt az asztalon – mondta Szájer szerdán Brüsszelben az Európai Bizottság által nemrég indított kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban. A fideszes EP-képviselő szerint közel a megoldás, és mire az Országgyűlés február közepén összeül, már készen lesznek a módosító javaslatok. Az Európai Bizottság által szabott egy hónapos határidőn belül a brüsszeli testület megkapja a válaszokat Budapestről.
Szájer kitért arra: a bírák nyugdíjkorhatárának kérdése félreértésen alapul. Úgy érvelt, a bizottságnak nem volt tudomása arról, hogy az egységes nyugdíjkorhatár az új magyar jogszabályok szerint minden állami alkalmazottra érvényes, így a bírákat nem sújtja diszkrimináció, amikor korhatárukat 70-ről 62-re szállítja le a kormány – mint ahogy a bizottság érvelt. Szájer szerint annyi a különbség, hogy a bírák nem dolgozhatnának tovább bíróként a nyugdíjkorhatár elérése után. Mint mondta, ez ügyben a megoldás feltehetően az lesz, hogy egyéni elbírálás alapján, amennyiben munkájukra szükség van, visszatérhetnek a bírói munkakörbe. Arról, hogy az egyéni elbírálásban ki dönt, Szájer szerint várják a bizottság javaslatait.
Szájer arra is kitért: a bizottság nem vádolhat, nem javasolhat egyetlen országgal szemben sem szankciókat egyoldalúan, hanem meg kell vizsgálnia, hogy a Magyarországon kifogásolt jogszabályok máshol is léteznek-e. – Ha a bizottság megvizsgálja a magyar bírák nyugdíjkorhatárát, akkor így kell tennie Szlovéniában vagy Svédországban is – javasolta a brüsszeli testületnek Szájer. Mint mondta, erre jó példa, hogy a médiatörvény védelmében felhozott magyar érvek nyomán most már más uniós országokban is vizsgálódnak. Ezzel az EP-képviselő arra utalhatott, hogy a bizottságnak tanácsot adni hivatott médiával foglalkozó munkacsoport Olaszországgal és Franciaországgal is foglalkozott legutóbbi ülésén a sajtószabadság kérdéskörében.
