Orbán Egyiptomból üzent Gyurcsánynak
Az egyiptomi látogatáson tartózkodó magyar kormányfő a találkozó után magyar újságírók előtt - utalva Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök korábbi nyilatkozatára - azt mondta: Magyarország néhány évvel ezelőtt elveszítette az arab világ jóindulatát, amikor „idétlen megjegyzésekkel a terrorizmus és az iszlám közé egyenlőségjelet tettünk”. Azóta dolgozik a magyar diplomácia azon - folytatta -, hogy Magyarország visszaszerezze a jó kapcsolatok lehetőségét a térségben, és miniszterelnökként az EU-elnökség átvétele után ezért tette éppen Kairóban az első olyan látogatását, amely az Európai Unión kívül van. A Mubarakkal folytatott megbeszélésről Orbán Viktor úgy fogalmazott: „a jövőről tárgyaltunk, az elnök optimista". Szó volt arról, hogyan lehetne az arab-magyar kapcsolatokat, azon belül is az egyiptomi-magyar kapcsolatokat magasabb szintre emelni elsősorban a gazdasági együttműködés területén - ismertette.
A kormányfő szerint az arab világ olyan sarka a földgolyónak, ahol a magyaroknak kifejezetten jó híre van. Ez nem mondható el a Föld mindegyik sarkáról, „itt azonban szeretnek bennünket” - hangsúlyozta, megjegyezve, hogy ez még a kommunista időkre nyúlik vissza, amikor magyarországi nagy cégek komoly fejlesztéseket hajtottak végre Egyiptomban és más arab országokban. Emellett az egyiptomi értelmiség soraiban is található több száz olyan szakember, aki Magyarországon szerezte meg a diplomáját, vagyis "személyes kapcsolatban is állnak velünk" - hívta fel a figyelmet.
Orbán Viktor úgy látja, Egyiptom kulcsszerepet játszik ennek a térségnek a stabilitásában. Ők szeretnék, hogy ha az EU ezt elismerné. (...) Egy advanced statust szeretnének megszerezni - fogalmazott a kormányfő -, s mi ezt támogatjuk. Hozzáfűzte, az EU soros elnökeként Magyarország, majd az őt követő Lengyelország sokat tehet az EU és az arab világ kapcsolatainak erősítésében, ugyanis valahogy a közép-európaiak jobban megtalálják a hangot Egyiptomban az arabokkal, mint a nagy államok képviselői. A Mubarakkal való tárgyaláson téma volt a magyar gazdaság helyzete is, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor arról tájékoztatott, hogy az egyiptomiak javítani akarják a mérlegüket Magyarországon. Azt szeretnék, ha Magyarország egy közép-európai elosztó központként működne az egyiptomi termékek számára.
Egyiptomi hivatalos látogatásával kapcsolatban emlékeztetett: programja során két gyárat is felavat, az egyik egy orvosi műszereket gyártó üzem, a másik pedig - „nem csalás, nem ámítás” - egy acélcég. „Mi, magyarok itt acélt fogunk előállítani. Remélem, egyszer majd otthon is megújul a magyar acélgyártás, nem csak itt, Egyiptomban" - tette hozzá. Kérdésre megerősítette, vasárnap az Arab Liga főtitkárával, Amr Múszával folytatott tárgyaláson téma volt a tunéziai helyzet is, amelyről - mint idézte - a liga főtitkára azt mondta, forradalomnak tekinti az ott történteket.
A tunéziai felkelésnek van egy szociális tartalma is, "amin nekünk, magyaroknak is érdemes hosszabb távon elgondolkodni", hiszen az élelmiszerárak robbanásszerű növekedése volt az egyik kiváltó oka a megmozdulásoknak - hangsúlyozta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy ez újabb kihívást jelent a tradicionálisan jó mezőgazdasági hagyományokkal rendelkező országok számára, mint amilyen például Magyarország is. Mindenki arra törekszik, hogy Tunézia határain belül oldják meg az ügyet - idézte fel a találkozón elhangzottakat a kormányfő.
