Orbán Brüsszelben: „Könyörgöm, csak a tényeket”
Az viszont kiderült, Magyarország nem áldozat, hanem sikerország. Nemcsak Európán belül, hanem a világban is versenyképeseknek kell lennünk. A legtöbb külföldi újságírónak – és Orbán Viktornak is – déja vu érzése volt: a magyar alkotmány tavaly is európai bírálatokat váltott ki, két éve pedig a médiaszabályozás borzolta a kedélyeket.
Most is politikai véleményeket hallok, és nem tényeket – mondta Orbán Viktor kormányfő egy olasz újságíró kérdésére. A kormányfő már az elején világossá tette: csak a tényeken alapuló kritikákat fogadja el, ám mivel a külföldi tudósítók nem szakértői a magyar alkotmányozásnak, így innentől kezdve meglehetősen furcsa volt a beszélgetés. – Könyörgöm, csak a tényeket – kérte a miniszterelnök. A kormányfő szerint eddig senki sem tudott bizonyítékot felmutatni arra, hogy amit most csinálnak, az demokráciaellenes.
Az aggályokra szívesen válaszolok, de nincsenek konkrétumok a bírálatokban – közölte Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy vajon akkor az amerikai kormányzattól kezdve, Angela Merkel német kancelláron át, a civil szervezetekig mindenki téved-e. Válaszában a kormányfő jelezte, tegnap levelet küldött Merkelnek, biztosítva őt arról, hogy a parlament csak olyan törvényeket fogadott el, amelyek megfelelnek az uniós jognak. A kormányfő emlékeztetett, egyébként megvannak az intézmények, eljárások az aggályok tisztázására, és Magyarország nyitott erre a párbeszédre.
Arra a kérdésre azonban a kormányfő nem válaszolt egyértelműen, hogy szerinte a jogállamiságot alá lehet-e vetni a többség akaratának. Orbán Viktor válasza szerint minden jogszabályt, amely törvény, a parlamentnek kell megalkotnia, és ha azzal gond van, akkor az alkotmánybíróságnak kell értelmeznie. – Ez a jogállamiság Magyarországon – fogalmazott a kormányfő. Orbán leszögezte, hogy semmilyen olyan jogszabályt nem fogadtak el, ami az alkotmány jogértelmezési lehetőségeit korlátozza.
A kormányfő ugyanakkor több kérdésre nem volt hajlandó elkötelezni magát amellett, hogy ha az európai intézmények találnak kivetnivalót, akkor azon a pontokon módosítja az alkotmányt. Orbán Viktor kitért rá: már a korábbi eseteknél is megegyeztek az EU-val, hogy minden vitapontot átbeszélnek. A kormányfő közölte: egyetlen eljárás jutott el az Európai Bíróságra, melynek értelmében a bíróságok tagjai szemben a jelenlegi szabályozással három évvel később mehetnek nyugdíjba. – Azt kívánom Európa minden országának, hogy ennél nagyobb demokratikus problémája sose legyen. Egyetlen más ügyben sem kellett megváltoztatnunk az álláspontunkat – a kormányfő ugyanakkor azt nem fejtette ki, hogy még az adatvédelmi biztos kérdése is a luxemburgi Európai Bíróság előtt van, és jegybank függetlenségének ügyében volt, ahol engedtek.
Abszurdnak nevezte a kormányfő azt a feltételezést is, hogy el kellett volna halasztania a szavazást az Európa Tanács kérésének megfelelően. Felidézte, hogy egy hónapja ment már a vita a módosításokról, s „semmilyen tiltakozás nincs semmilyen nemzetközi szervezettől, külföldi kormányok nem szólalnak meg”. Majd három nappal a szavazás után előkerülnek a bírálatok. Egy nappal pedig arra kérik őt, hogy állítsa le a szavazást. „Nem tartja ezt abszurdnak?” – mondta a Guardian újságírójának. A teremben pár halk „nem” hangzott el erre a retorikai kérdésre.
Az abszurditás kategóriájába tartozik, hogy az alkotmánybíróság az alkotmányt vizsgálhassa – közölte a kormányfő alkotmánybírósági döntésekre hivatkozva arra a kérdésre, hogy miért nem vizsgálhatja tartalmilag a módosításokat és az alkotmányt. Arra a kérdésre, hogy miért került ki végül is a módosítások szövegéből az, hogy az alkotmánybírák nem hivatkozhatnak a korábbi határozatokra, Orbán Viktor közölte: a módosításokról szóló vita egy hónapja kezdődött, és az ezalatt beérkezett vélemények javítottak a szövegen. A kormányfő azt állította, ötven nyilvános vita volt a rendelkezésekről, és a módosítások 95 százaléka már része volt az alkotmánynak, amelyeket megvizsgáltak, megvitattak. Elismételte azt a napokban gyakran hallott érvet, hogy tulajdonképpen az alkotmánybíróság döntése miatt kerültek be ezek a szabályok az alkotmányba.
Orbán szerint a tény, hogy kommunisták és fasiszták sosem kaptak 20 százaléknál többet a magyar választásokon, azt bizonyítja, hogy a magyarok ragaszkodnak a demokráciához. – Magyarország sokat tett a szabadságért és a demokráciáért, ezért ezeket nem adja fel senkinek a kedvéért. Ezért a demokratikus intézmények erősek, és meg tudják magukat védeni – érvelt Orbán Viktor a magyar demokrácia megrendíthetetlensége mellett.
Orbán Magyarország sikereiről is beszámolt a nemzetközi sajtónak: miközben Magyarország volt az első ország, amely összeomlott a válság során 2008-ban, az ország ma már azon négy uniós tagállam egyike, amelynek sikerült csökkenteni az államadósságot. A kormányfő szerint az ország átszervezése sikeres, bár az élet továbbra sem könnyű, mert az EU gazdasága továbbra is válságban van. Szerinte mindenki egyetért abban, hogy legkésőbb jövőre beindul a magyar gazdaság növekedése.
Orbán szerint Magyarország nem érzi magát áldozatnak, és optimista az ország politikai és gazdasági jövőjét illetően. Úgy nézek én ki, mint egy áldozat? – kérdezte. A kormányfő kifejtette: amikor gyermekei nem akarnak házi feladatot írni, arra figyelmezteti őket, hogy nemcsak az iskolatársaikkal, hanem keményen dolgozó kínai és brazil gyerekek millióival kell versenyezniük. Közölte: Magyarországnak nemcsak az Európai Unión belül kell versenyképesnek lennie, hanem Kínával, és Brazíliával is.
A német-magyar kapcsolatokról szólva elmondta, van 2-3 gazdaságstratégiai kérdés, amelyben különbözik Berlin és Budapest véleménye. Orbán szerint egyrészt a magyar adópolitika inkább arra koncentrál, hogy a munkát terhelő adókat csökkentse, másrészt pedig máshogy gondolkodnak az energiaszektorról. Orbán szerint – a rezsicsökkentésről szólva – az európai értékeknek megfelel, hogy egy szegény országgal nem lehet másfélszeres díjakat fizettetni, és ezt ő nem nézi tétlenül.
A rezsicsökkentésről szólva egyébként a miniszterelnök elmondta, az energiaárak csökkentése jelentős érdeksérelmet okozott, de ezt nem köti össze a „Magyarországgal szembeni politikai kampánnyal”, pedig „nem most jött le a falvédőről”.
Orbán Viktor szerint nem tudta garantálni a demokratikus ellenzéknek azt a követelését, hogy az ellenzék nélkül ne módosítsák az alkotmányt. Lapunk kérdésére, mely szerint nem gondolja-e, hogy el lehetett volna kerülni a bírálatokat a társadalmi konszenzus kialakításával, közölte: nem tudott ilyen garanciát nyújtani, mert akkor annak az lett volna a vége, hogy nincs alkotmány. Hozzátette: Magyarország még egyszer sem engedte meg magának azt, hogy más állam alkotmányozásába beleszóljon.
Péntek délutánra egyébként tüntetést szervezett Brüsszelbe a belga fővárosban élő magyarok egy csoportja a magyar kormány antidemokratikus intézkedései ellen. A Facebook közösségi oldalon szerveződő megmozduláson csütörtök estig 352-en jelezték részvételüket.
