Orbán három kérdésre várja a választ Horváth ügyében
Arra a kérdésünkre, hogy kitől várja a válaszokat, a kormányfő közölte: „Ettől az úrtól. Azt mondta, hogy vannak adatok, ezeket szeretnénk megismerni.” Horváth András eddig arra hivatkozva nem hozta nyilvánosságra bizonyítékait, hogy akkor adótitkokat sértene meg, és eljárás indulhat ellene. A kormányfő lényegében ennek felrúgására szólította fel a feltételezett milliárdos adócsalások kiszivárogtatóját. A Horváth Andrással szembeni eljárással kapcsolatban közölte: „Magyarországon a jogot kikényszerítő hivataloknak a megfelelő eljárási rend szerint el kell járniuk, az nem választás kérdése a rendőrség, ügyészség számára, hogy indít-e eljárást vagy nem. Ha a körülmények fennállnak akkor meg kell indulniuk.”
Ugyanakkor a kormányfőt ez nem akadályozta meg abban, hogy egy másik ügyben minősítse egy jogot értelmező intézmény munkáját. A Kúria minapi devizahiteles döntésével kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, egyetért Kósa Lajos, fideszes politikus és Kövér László, az Országgyűlés elnöke Kúriát ért keményen bírálatával.
– A Kúria a bankok oldalára állt, pedig ott már álltak épp elegen. Mi maradunk az emberek oldalán – fogalmazott a kormányfő az EU-csúcs után tartott tájékoztatóján, és azt is elmondta, egyetért azokkal, akik sürgetik a Kúriát, hogy hozza meg az árfolyamrés, és az egyoldalúan módosított kamatok kérdésében is az ítéletet. Mint mondta, utána derülnek ki a tervezett lépések. Addig is arra felhívta a magyar polgárokat, hogy lépjenek be az árfolyamgátba.
Az EU-csúcs témáiról szólva Orbán Viktor közölte: – A bankunió ügyében áttörés történt, mert olyan rendszert hoztak létre az eurózónához tartozó országok, amely elhárítja annak a veszélyét, hogy az adófizetőknek kelljen a bankok rossz működésének következményét viselni. Mint mondta van még néhány részletkérdés, amit látni kell, hogy utána a parlament el tudja dönteni, kíván-e Magyarország csatlakozni a rendszerhez. A miniszterelnök kitért rá, hogy már három hete felkérte a pénzügyminisztert arra, hogy készítse elő a magyar bankszanálási törvénytervezetet, hogy „nekünk legyen olyan nemzeti szabályozásunk, amely a magyar polgárokat védi meg attól, hogy a rosszul működő bankok pénzügyi következményeit, illetve pénzügyi terheit át lehessen hárítani a választópolgárokra.” A bankunió egyik elemeként egyébként ilyen rendszer létrehozása kötelező az unió 28 tagállamában.
Lapunk kérdésére elmondta: a bankuniót fél éve tanulmányozzák a nemzeti bank, a kereskedelmi bank, a pénzügyminisztérium szakemberei, de még nehéz megmondani, mi a hatása Magyarországra nézve, amíg nincs az utolsó építőkocka is a helyén. Újságírói kérdésre elmondta, az OTP véleményét kikérik, de végül a jogalkotók döntenek majd.
Gazdasági koordináció elmélyítéséről, a gazdaságszerkezeti reformok szerződésekben történő rögzítésével kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, ez a magyarokat nem nagyon érinti. – Olyan átalakításokat akarnak szerződéses formába önteni, amiket mi már megcsináltunk, vagy a kellős közepén vagyunk – példaként az oktatás átalakítását, és a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét említette.
