Orbán barátja széthúzásstratégiát exportál
Nem véletlenül és nem váratlanul jutott eszébe a bukaresti politikusoknak, hogy Románia keleti szomszédja a Moldovai Köztársaság. A Prut folyó bal partján élők többsége román nemzetiségű, jó része román állampolgár is, az ő szavazatuk meghatározó lehet a tavaszi európai parlamenti, illetve a decemberi elnökválasztások kimenetelét illetően. Ezért állt elő Traian Basescu az elsőre meglepőnek tűnő javaslattal, hogy legyen Románia következő nagy projektje az „újraegyesítés” a Moldovai Köztársasággal. Csakhogy ez megosztó egyesülésprojekt – hívja fel a figyelmet az ismert román közíró, Ioana Lupea. Meglátása szerint egyáltalán nem kizárt, hogy Basescu az ötletet „magyar barátjától”, a „Magyarországgal együtt egy XIX. századba tartó időgépbe beszállt” Orbán Viktortól kölcsönözte.
– Egyébként is másolják egymást. A Fidesz és a Jobbik nagy figyelemmel követik, mit tesz Románia a Moldovai Köztársaságban, és igyekeznek követni azokban az államokban, ahol számottevő magyar közösség él. Ez történt az állampolgársági törvénnyel és a külhoni magyaroknak adott szavazati joggal is, amiben pontosan követték Bukarest politikáját, precedensként használva azt. És nem véletlen, hogy a jövő évi magyarországi választások előtt a neonáci Jobbik fiókszervezeteket nyit Erdélyben – írja Lupea az Adevarulban közölt publicisztikájában, utalva arra, hogy a román elnök tanácsosai által bejegyzett Polgári Mozgalom Párt (PMP) szintén fiókot hozott létre Moldvában, és „készen áll a Romániában több választáson kipróbált széthúzásstratégia exportálására”. Hozzáteszi: Basescu kész maréknyi szavazatért cserébe revizionista államként kompromittálni Romániát, növelni a feszültséget Erdélyben, és adott esetben hatalomra segíteni Chisinauban az egyesülést ellenző kommunistákat.
Mások szerint, bár belátható időn belül nincs realitása a román határok kibővítésének, érdemes beszélni róla. A román–moldáv unió akadálya mindenekelőtt az, hogy a moldovaiak többsége nem akar Romániához csatlakozni. – Az újraegyesítés olyan, mint a tangó, csak kettesben lehet táncolni. Igaz ugyan, hogy a moldovai partner egyelőre másfelé néz, de maga az ötlet kétségtelenül átjut a Pruton és vitatémává válik a chisinaui vezetők és pártok körében – vélte Dan Dungaciu, a Román Akadémia Politikatudományi és Külkapcsolatok Intézetének igazgatója. Marius Diaconescu történész emlékeztetett: az első világháború idején az erdélyi románokat sem kérdezték meg, hogy akarnak-e egyesülni Romániával, a Nagy-Románia álma azért válhatott valóra mégis a megfelelő pillanatban, mert az érintetteket – beleértve a nagyhatalmakat – hozzászoktatták a gondolathoz.
A napokban közzétett felmérések alapján egyébként meglehetősen ellentmondásos a kérdés megítélése a románok körében. A román nemzeti ünnepre időzítve jelent meg a kolozsvári IRES intézet felmérése, amely szerint a románok 76 százaléka határozottan egyetért azzal, hogy Románia egyesüljön a Moldovai Köztársasággal. Pár nappal korábban viszont az INSCOP intézet még jócskán eltérő adatokkal állt elő. A múlt kedden közzétett felmérésben a megkérdezettek 61,7 százaléka értett egyet azzal, hogy Romániának egyesülnie kellene Moldovával, ha a szomszédos állam EU-integrációja nem lenne lehetséges. Ugyanakkor a megkérdezettek 51,7 százaléka valószínűsítette, hogy a Moldovai Köztársaság belátható időn belül az EU tagjává válik. Kérdés tehát, hogy lehet-e kétharmados uniópárti táborról beszélni. Hiszen a két kérdésre adott válaszok úgy is értelmezhetők, hogy a románok kétharmada szívesen a „kisebbik testvér” segítségére sietne, és befogadná, ha annak uniós integrációja meghiúsulna, de a többség biztos abban, hogy a támogatására nem lesz szükség.
