A két kormányfő négyszemközti megbeszélésén értesülések szerint elsősorban kétoldalú és európai uniós kérdésekről tárgyalt. A mintegy félórás találkozó után nem tartottak sajtótájékoztatót. A magyar miniszterelnök érkezésénél jelen lévő újságírók egyikének angolul bekiabált kérdésére, hogy valóban államcsőd van-e Magyarországon, Orbán tréfálkozva azt felelte: „az az osztrákoktól függ". (Az osztrák nagybankok jelentős szerepet töltenek be a magyar hitelpiacon.)

Orbán Viktor délután beszédet mondott az International Institute of Finance (IIF) nemzetközi pénzügyi intézet bécsi tanácskozásán. Werner Faymann szintén pénteken fogadja hivatalában az ugyancsak a konferenciára érkező görög miniszterelnököt is. A háromnapos bécsi tanácskozáson jelen van a nemzetközi bankszakma színe-java - mintegy nyolcszázan - köztük Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke, a Deutsche Bank élén álló Josef Ackermann, Soros György nagybefektető, s Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök is. A miniszterelnöki delegáció tagja Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára is.

Az európai adósságválság és annak nemzetközi kihatásai állnak a nemzetközi pénzügyi intézet (IIF) Bécsben szervezett közgyűlésének középpontjában. Az európai adósságválság mellett terítékre kerültek a pénzpiacok, a globális pénzügyi szektor megreformálásának, újraszabályozásának a kérdései, illetve ezeknek a világgazdaságra gyakorolt hatásai is.

Orbán az APA osztrák hírügynökségnek adott interjúban azt mondta, magyar gazdaság teljes újjászervezésére van szükség. - Nem egyszerűen egy olyan programot kell végrehajtani, amely a gazdaság egyik vagy másik problémáját orvosolja - fejtette ki a Bécsben tartózkodó kormányfő, aki szerint a magyar gazdaság „nagyon komoly bajoktól szenved".

Példaként említette az adórendszert, amely - mint fogalmazott - „hazugságokra épül”, valamint az államadósság magas szintjét. A költségvetésben számos valótlan szám szerepel, s az előző kormány „mindenféle trükköt alkalmazott” - jelentette ki. „Olyan bevételeket terveztek, amelyek a mostani világgazdasági helyzetben nem realizálódhattak. Néhány kiadási tételt egész egyszerűen elhallgattak. Bizonyos, a következő évben esedékes bevételeket előre beszedtek. Tehát mindenféle trükköket alkalmaztak. Ezt maguk is bevallották” - mondta. A kormánynak ennek ellenére meg kell próbálnia tartani magát az eredetileg megadott 3,8 százalékos hiánycélhoz. – A nemzetközi nyilvánosság, megalapozottan, azt várja, hogy egy kormány év közben nem változtatja a hiánycélt. Úgyhogy ezeket a bevételeket elő kell valahonnan teremtenünk... Ezért kényszerültünk rendkívüli intézkedésekre, amelyek nem állnak közel a szívünkhöz, mint például a bankadó - olvasható az interjúban.

A kettős állampolgársággal kapcsolatban úgy fogalmazott: rendkívül jó eredmény, ha a hét szomszédból hat el tud fogadni egy, a magyarok számára nagyon fontos kérdésben született döntést. – Mindent meg fogunk tenni, hogy a hetedikkel is dűlőre jussunk és jó viszonyt alakíthassunk ki – tette hozzá. A magyar parlament kötelességének tekintette a törvény elfogadását - mondta a kormányfő. Felidézte, hogy más közép-európai országokban is ismert a kettős állampolgárság intézménye, egyúttal utalt arra, hogy a rendszerváltás óta a szomszédos országokban élő magyarok maguk is képviselni tudják politikai érdekeiket. „Nem Budapestről kell megmondani, hogy mi a külföldön élő magyarok érdeke, hanem a magyarok ezt maguk ki tudják fejezni és képviselni is tudják”.

A Jobbik választási eredményével kapcsolatban azt mondta, az „nem kiugró a szélsőjobboldali erők mai átlagos politikai erejével összehasonlítva Európában”. A Jobbik választási sikerének kulcsa leginkább a kétségbeesés lehetett - vélekedett. Orbán Viktor a nehéz gazdasági helyzet ellenére bizakodónak mutatkozott. Magyarországnak Európa legversenyképesebb adórendszerét és állami bürokráciáját kell felépítenie - mondta. – Nyolc év múlva ránk sem fognak ismerni. Fiatalabbak és szebbek leszünk – fűzte hozzá.