Aláírta Orbán Viktor azerbajdzsáni találkozóján a bakui nyilatkozatot. A szignóval jelezte, Magyarország részt kíván venni az AGRI-projektben (Azerbaidjan-Georgia-Romania Interconnection), amely Azerbajdzsánból Grúzián és Románián keresztül juttatna földgázt Magyarországra. Így kínálva alternatívát az orosz import mellé, amely jelenleg 80 százalékban fedezi hazánk évi 14 milliárd köbméteres földgázigényét.

Igaz, a magyar kormányfő aláírása jelenleg csak a szándékot jelzi. Magyarország egyelőre nem tagja a szállításhoz szükséges infrastruktúrát megvalósító, Azerbajdzsán, Románia és Grúzia által egyenlő tulajdonhányaddal létrehozott, bukaresti központú cégben. 
A bakui találkozón – amelyen a vendéglátó Ilham Alijev azeri elnök mellett Mihail Szaakasvili grúz, valamint Traian Basescu román államfő is részt vettek – Orbán kijelentette: hiba volt, hogy Budapest nem csatlakozott korábban a tervhez. Megerősítette: hazánk kész részt vállalni a vállalatban is. Ezt Basescu támogatta, egyben javasolta, hogy a négytagúvá bővülő cégben mindenki egyenlő arányban kapjon tulajdonrészt.

– Két éve indultak a megbeszélések Romániával, az ötlet nem új. Úgy érezzük, az Orbán-kormány érdeklődéssel fordul a Kaukázus felé, ezt bizonyítja a magyar miniszterelnök útja is – nyilatkozta lapunknak Azerbajdzsán budapesti nagykövete. Vilajat Gulijev szerint a „nagy játékosokat”, azaz Oroszországot, Törökországot vagy Olaszországot kihagyó AGRI jóval konkrétabb terv, mint az EU által kiemelt ügyként kezelt, egyelőre csak papíron létező Nabucco. Ez utóbbi vezeték a kaukázusi régióból és esetleg Türkmenisztánból, Iránból, Irakból, Egyiptomból szállítana földgázt Közép-Európába. Ugyanakkor Gulijev hangsúlyozta,  Baku támogatja a Nabuccót is, ám egyelőre nem látja reálisnak annak létrejöttét. Az AGRI azonban Oroszország, Törökország nélkül is akár két éven belül megvalósíthatónak tűnik, de Azerbajdzsán forrásai révén kész szerepet vállalni mindegyik projektben, párhuzamosan is.

Számos kérdés azonban tisztázatlan: a 2-8 milliárd köbméter kapacitásúra tervezett rendszer a mennyiségtől függően 1,2-4,5 milliárd euróba kerülne, és még tárgyalás részét képezi az is, ki mennyit adna a megvalósításra. (A költségek magasnak tűnnek a 8 milliárd euróval számoló Nabucco, és a Fekete-tengeren át víz alatti vezetéket tervező Déli Áramlat 10-12 milliárd eurójához képest is, főként azok 15-30 milliárd köbméteres tervezett kapacitását figyelembe véve.)

Kérdés az is, mennyi gáz jutna Magyarországnak: egymilliárd köbméterre Grúzia tart igényt, a többin a román és a magyar fél osztozna. – Ahogy bővül a piac, úgy nőhet a mennyiség is, ez a felvevő országokon múlik – mondta Gulijev, hozzátéve, Magyarország tranzitországként is szóba jöhetne. Nem egyértelmű azonban a projekt gazdasági haszna, hiszen a cseppfolyósítás, majd visszagázosítás jelentősen megdrágíthatja a földgáz árát. (Az Oroszországot elkerülő vezetékeket általában kétkedve fogadó Gazprom szerint az orosz cég mindig képes lesz aláígérni az alternatív források árainak.)  – Ilyen kockázat minden projektben létezik – mondta Gulijev, elismerve, az AGRI a gazdaságin túl politikai projektnek is tekinthető, miután az EU – amely azeri képviseletének vezetője révén is jelen volt – alapvető célnak tartja a gázimport diverzifikálását. Bakui álláspont szerint ugyanakkor az AGRI nem sérti az orosz érdekeket, már csak a projekt szerényebb volumene miatt sem.

A grúz fél hasonlóan fontosnak tartja az AGRI politikai oldalát – tudatta lapunkkal a tbiliszi elnöki hivatal. (Orbán zárt körben tárgyalt Szaakasvilivel is, miután Alijevvel is külön megbeszélést folytatott.) Tbiliszi arra számít, hogy a januártól az EU soros elnöki tisztét átvevő Magyarország lobbizni fog Brüsszelben a projekt mellett, amely a résztvevők szerint nem zárja ki sem az orosz forrásra építő Déli Áramlat, sem a versenytársának tekintett Nabucco létrejöttét sem.