Orbán a rosszfiúk között
„Új médiatörvény, új alkotmány, egy végül kudarcba fulladt kísérlet a jegybank függetlenségének megszüntetésére: a Neue Zürcher Zeitung már azt feszegeti, lehetséges-e diktatúra az Európai Unióban. Orbán Viktor kijelentése, hogy meghajlik Brüsszel hatalma, de nem az érvei előtt, szerte külföldön ingerültséget váltott ki. Az EU-ban kísért a félelem, hogy Orbán nemzeti-liberális kormánya alatt erodálódnak a demokratikus jogok. Amikor az Európai Bizottság a strukturális alapok visszatartásával fenyegette meg Magyarországot, Budapest módosított néhány törvényt, de Orbán ezt saját sikereként adta el: Magyarország győzött – mondta.”
A Spiegel a fentiekkel indokolja, miért került fel Orbán Viktor arra a listára, amelyet a német hírmagazin készített Európa tíz „legveszélyesebb” politikusáról. „Európa kemény válságot él át. Az euró épphogy csak vergődik: a legtöbb aggályt keltő Görögországban alig haladnak a reformok, Spanyolország a maga válságával küzd, Olaszországot államadósság fojtogatja – ahogy Ciprust is –, és most már rossz hírek érkeznek Szlovéniából is. Ebben a helyzetben feltűntek azok a politikusok, akik profitálni akarnak a válságból” – írja a Spiegel.
A magyar kormányfő díszes társaságba került: a „legveszélyesebbek” tagja többek között Marine Le Pen, a francia radikális Nemzeti Front elnöke, aki nemrég hatmillió szavazattal a harmadik helyen végzett az elnökválasztás első fordulójában. Ő az elnökválasztás alatt azzal riogatott, hogy Angela Merkel német kancellár és barátja, Herman van Rompuy, illetve az Európai Bizottság a végső fázisában jár az „Európai Szovjetunió” kiépítésének. Ott van aztán az iszlám elleni kiszólásairól hírhedt Geert Wilders, a szélsőjobboldali holland Szabadságpárt vezetője, akinek nemrég kormányt buktatni is sikerült, a legutóbbi EU-csúcstalálkozó után pedig Twitteren azt írta, Mark Rutte miniszterelnök „leborult” az olasz és a spanyol maffia előtt. Silvio Berlusconi olasz exkormányfő egy családi tulajdonban lévő lap, az Il Giornale miatt fért fel a listára: ennek egyik címlapja nemrég Merkel képével jelent meg, mellette a rendkívül frappáns „Negyedik Birodalom” főcímmel. A Spiegel megjegyzi, hogy Berlusconi pártja, a Popolo della Libertá támogatja ugyan a jelenlegi kormányt, de közben populista szólamokat ereget: az egyik ilyen volt, amikor Berlusconi azt mondta, Olaszországnak egyszerűen több pénz nyomtatásával kellene leráznia magáról a brüsszeli nyomást.
Megemlékezik a Spiegel Nigel Farage-ről, a brit Függetlenségi Párt (UKIP) elnökéről: a német magazin szerint ő az, aki az egyébként meglehetősen tompa Európai Parlamentből bármikor „őrültekházát” tud csinálni. Farage egyik emlékezetes felszólalásában tavalyelőtt azt mondta, Van Rompuynek „annyi karizmája van, mint egy lábtörlőnek”, és ő az európai demokrácia és a nemzetállamok „csendes orgyilkosa” is. A masszívan euroszkeptikus UKIP-elnök legutóbb a BBC előtt hangoztatta, hogy Nagy-Britanniának el kellene hagynia az EU-t, amelynek döntéseire úgysincs semmi befolyása.
Szerepel még a listán Timo Soini, az Igazi Finnek vezetője is, aki feketén-fehéren „északi rosszfiúk” néven emlegeti alakulatát, és húsz százalék körüli támogatottságú parlamenti erőként azt követeli, hogy a görögök többé egy petákot se kapjanak az EU-tól. Ez utóbbival egyetért egyébként az a két német politikus is, aki felkerült a Spiegel listájára: a keresztényszociális (CSU) Markus Söder bajor tartományi pénzügyminiszter nemrég egy lapinterjúban hangoztatta, hogy „példát kell statuálni” Görögországból, Alexander Dobrindt CSU-főtitkár pedig nemrég követelte, hogy Athén ezután ne euróban, hanem drachmában fizesse a közalkalmazottakat és a nyugdíjasokat – erre az ötletre még párton belül is sokan csak a fejüket csóválták.
Aki azonban valóban a legveszélyesebb a nyári unaloműzőként összehozott listán, az minden valószínűség szerint egy görög politikus, Alexisz Ciprasz. Ciprasz a jelenlegi vezető ellenzéki párt, a baloldali radikális Sziriza elnöke, de júniusban hajszán híján megnyerte az előrehozott választásokat. Az lett volna csak az igazi baj: ahogy Ciprasz a kampányban ígérte, kormányra kerülése esetén minimum újratárgyalná az eddig 240 milliárdos pénzügyi segély feltételeit, és ha kell, Görögország kilép a pénzügyi unióból. Ez körülbelül a eurózóna – közvetve pedig az EU – összeomlásával lett volna egyenlő.
