Orbán: az egységesítés nem jó
Szabadságharcnak is lehet nevezni, de Magyarország valójában az Európai Unión belüli status quót, az uniós és a nemzetállami jogosítványok közötti egyensúlyt védi. Mi nem elszakadni akarunk Európától, de nemet mondunk a lopakodó föderatív politikára – erről Orbán Viktor beszélt kedden, a nagyköveti értekezleten. A kormányfő korábbi nyilatkozataihoz képest sokkal árnyaltabban fogalmazott az EU-val kapcsolatban. Nemzetgazdasági érdeknek nevezte, hogy az eurózóna válságkezelését siker koronázza. A módosított hangnemet a dekoráció is kifejezte, a kormányfő mögött nemcsak piros-fehér-zöld, hanem EU-s kék zászlókat is kitettek a pódiumra.
A magyar külképviseletek vezetői azt is hallhatták a kormányfőtől, hogy a lopakodó föderatív politika, vagyis a rejtett európai szerződésmódosítási kísérletek alapvetően a nagy tagállamok érdekeit képviselik, és kettős mérce alkalmazásához vezetnek. Szintén meg kell küzdeni a brüsszeli bürokráciával, amely a teóriát a valóság elé helyezi. – Nem vagyunk egyedül, az integráció alapítói közé tartozó hollandok is úgy vélik, hogy az egységesítés nem jó – tette hozzá.
Orbán 2013-as előadását gazdaságpolitikai témák uralták. A miniszterelnök szerint az eurózóna egyre nagyobb léptékű intézményesítéssel próbál úrrá lenni a 2008 óta tartó válságon. A krízis ugyanakkor visszahúzó erőként hat a magyar gazdaságra, de az utóbbi sok millió és elvághatatlan szállal kötődik a közös valutához. A csatlakozást csak akkor szabad megfontolni, ha az egy főre eső magyar GDP eléri az eurózóna átlagának kilencven százalékát, ettől egyelőre messze vagyunk.
Majd azzal folytatta, hogy az eurózónán kívüli Magyarországnak mindent meg kell tennie gazdasági mozgástere megőrzése és növelése érdekében. – A krízishelyzetben teljesen legitim a célzott gazdaságpolitikai eszközök alkalmazása – utalt a pénzügyi, távközlési és kereskedelmi szektort sújtó, a külföldi befektetők által felpanaszolt különadókra. Az unortodox gazdaságpolitikát is azzal védte meg, hogy egy hosszúnak ígérkező válságban nem lehet normatív, mindenkire egyformán érvényes szabályokat alkalmazni. Szerinte a súlyos államadóssággal küszködő országoknak nincs más választásuk, mint a mélyebb integráció. Vagyis az adósságoktól csak úgy szabadulnak meg, hogy leírják azokat görög és ciprusi módra vagy közösségesítik, ahogy azt a franciák javasolják. – A lényeg az, hogy ha lejár a határidő, fizetni kell. Különben be lehet kapni a vascsövet – fogalmazott sokak derültségére.
Kérdés kapcsán Orbán megismételte azt a korábbi meglátását, hogy az Európai Uniónak globális versenyképessége érdekében stratégiai megállapodást kell kötnie Oroszországgal. Eközben nem szabad figyelmen kívül hagyni a közép-európai érdekeket. A moszkvai nyitásnál nem elfelejtendő, hogy az európai értékalapelvű politika sehova se vezet. Oroszországban nem a demokrácia, hanem a hatalmas ország egyben tartása a fő szempont – tette hozzá.
Kovács László volt külügyminiszter az amerikai–magyar viszony megromlását firtató kérdésére Orbán úgy válaszolt, hogy kemény ügyekben – katonai és titkosszolgálati együttműködés, gazdaság és befektetések – nincsenek problémák. A rendszerváltás óta fennálló, kisszámú és konszenzust élvező folyamatosságok közé sorolta az Egyesült Államokhoz fűződő szövetségesi viszonyt. Többször is kitért az egy hete eltemetett néhai miniszterelnökre és külügyminiszterre, Horn Gyulára, akinek egyik történelmi érdeme, hogy a magyar baloldalt átállította a Varsói Szerződés oldaláról a NATO-tagságra és az amerikai szövetségre.
It’s not your job, ez nem a ti dolgotok – idézte Orbán, hogy mit szokott mondani az amerikai nagykövetnek, amikor az a magyar szuverenitást érintő és magyar belügynek tekintett dolgokba akar beleszólni. A miniszterelnök szerint puha, vagyis felfogásbeli-ideológiai kérdésekben, például a házasság definíciójában vannak nézeteltérések Budapest és Washington között. A feladat az, hogy megtanuljunk egy szövetségi rendszeren belül élni. Méghozzá úgy, hogy a néha irritáló jelenségek ellenére a közvéleményben pozitív kép alakuljon ki az Amerikával kötött szövetségről.
A pozitív képhez Orbán washingtoni útja nem fog hozzájárulni, a miniszterelnök szerint ilyen látogatás nem szerepel a tervekben. Viszont a nagykövetek megkapták a feladatot: vállalják a konfliktust, tévedés azt hinni, hogy a világ akkor van rendben, ha nincsenek konfliktusok. További kormányfői elvárás a nagykövetekkel szemben, hogy tágítsák mindenütt a magyar gazdasági lehetőségeket, s ha kell, védjék meg Magyarország szuverenitását. Ahogy elhangzott, a sikeres szereplésért bónuszpontok járnak.
