A kormányfő így nyilatkozott magyar újságíróknak háromnapos szaúd-arábiai látogatásának első napján, hétfőn, miután a fővárosban, Rijádban fogadta őt Abdallah bin Abdel-Aziz, az ország királya, egyben miniszterelnöke, a fegyveres erők főparancsnoka, továbbá a nem muszlim vallásúaktól szigorúan elzárt két szenthely, Mekka és Medina őrzője.

Orbán Viktor

Orbán Viktor kifejtette: egy politikai és üzleti delegáció élén érkezett a Közel-Kelet legnagyobb területű országába, ahová tíz évvel ezelőtt már vezetett egy hasonló delegációt, amikor is az volt a cél, hogy bevonják a magyar gazdaság jelentős külkereskedelmi partnerei közé az arab világot, így Szaúd-Arábiát is. Miután azonban 2002-ben elveszítették a választásokat, ez a kapcsolatrendszer lényegében zátonyra futott - mondta, hangsúlyozva, hogy most éppen azért látogattak Szaúd-Arábiába, hogy újrainduljon a két ország között a politikai párbeszéd, és megkezdődjön a gazdasági együttműködés.

A királlyal folytatott megbeszélésről szólva közölte: felhatalmazást kaptak arra, hogy öt témában, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, egészségügyi, oktatási és sportügyekben megpróbáljanak konkrét érdemi együttműködést kialakítani a két állam között. Erről szólnak majd a keddi és szerdai tárgyalások - tette hozzá.

A szaúdiak részéről történő esetleges államkötvény-vásárlást firtató felvetésre a miniszterelnök elmondta, a magyar delegációnak tagja az Államadósság-kezelő Központ igazgatója is, aki azért jött, hogy áttekintsék, van-e lehetőség az államkötvény-vásárlásban vagy bármilyen más természetű pénzügyi finanszírozásban az együttműködésre. Megjegyezte, már több mint egy éve megbízott egy, az arab világban aktív svájci-magyar bankárt azzal, hogy készítsen elő ilyen típusú együttműködést az arab világ és Magyarország között. "Kedden meglátjuk, mire jutott" - fűzte hozzá.

Orbán Viktor a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy nincs közvetlen légi közlekedés Szaúd-Arábia és Magyarország között. Ha pedig nincs légi közlekedés, akkor egy ország nem megközelíthető, ha pedig nem vagyunk megközelíthetőek, akkor miért jönnének oda - magyarázta, kiemelve: át kell gondolni, hogyan lehet a szaúdi turistákat, egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevőket és üzletembereket Magyarországra vinni. A Szaúd-Arábia és Magyarország közötti közvetlen utazás jövőbeni lehetőségét érintő kérdésre azt válaszolta: "meglátjuk, egyelőre szegény Malév lerongyolódott állapotban van, hónapról hónapra küzdünk az életben tartásáért".

Emlékeztetett továbbá: ma 280 szaúdi diák tanul magyar egyetemeken, és ezzel kapcsolatban azt javasolta az uralkodónak, hogy ezt a számot többszörözzék meg.

A tárgyaláson - folytatta - szóba került az is, hogy Magyarország mint keresztény ország és Szaúd-Arábia mint iszlám ország nem a civilizációk összeütközésében, hanem azok szövetségében érdekelt.

A kormányfő összegzése szerint a következő évben már látható jelei lesznek az élénkülő szaúdi-magyar kapcsolatoknak.

A háromnapos látogatásra Szaúd-Arábia érkezett Orbán Viktorral mások mellett Martonyi János külügyminiszter, Matolcsy György nemzetgazdasági és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. A delegáció tagja Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank elnöke, Pleschinger Gyula, az Államadósság-kezelő Központ igazgatója, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke is, továbbá több üzletember.

Kedden a magyar miniszterelnök találkozik a Súra, a tanácskozó gyűlés elnökével, a Szaúdi Kereskedelmi és Ipari Kamarák Tanácsának elnökével és az Öböl-menti Együttműködési Tanács főtitkárával. Este Orbán Viktor megbeszélést folytat Najef bin Abdel-Aziz herceggel, az ország miniszterelnök-helyettesével, belügyminiszterével.

Orbán Viktor idén nyáron a Fidesz kongresszusán a külpolitikáról szólva jelezte, hogy megérkezett a legerősebb arab államtól a meghívás, hogy "rendezzük azt, amit az elmúlt nyolc év arabellenes politikája Magyarországon elrontott". Augusztus végén a budapesti misszióvezetői értekezleten pedig arra hívta fel a kormányfő a külképviselet-vezetők figyelmét, hogy a következő 15-20 év a szövetségkötések versenyéről fog szólni. Az a jó külpolitika, amely nem kérdőjelezi meg a transzatlanti elkötelezettséget, de emellett a lehető legintenzívebb együttműködésre törekszik Kínával, Oroszországgal, az arab világgal és a felemelkedő közép-ázsiai térséggel - mondta akkor, hozzátéve, hogy álláspontja szerint az új szövetségek megkötésében versenyfutás van, s aki a "transzatlanti hűség" miatt lemond erről, kárt okoz saját hazájának.