Ami mostanában Romániában történik, a korábbi magyar példához hasonlóan csak azt mutatja, hogy az európai intézmények korlátozott eszközrendszerrel tudnak hatni azokra az országokra, amelyek letérnek a demokrácia útjáról – írja Neil Buckley. A Financial Times gazdasági napilap kelet-európai szerkesztője szerint bár az EU fenyegethet Románia Schengen-csatlakozásának felfüggesztésével és a strukturális alapok felfüggesztésével is, kérdés, hogy Victor Ponta kormánya eljut-e addig, ameddig a 2010 óta hatalmon lévő Fidesz. A párhuzamok és a „szédítő” bukaresti sebesség ellenére a két ország között sok a különbség: Ponta nem annyira karizmatikus személyiség, mint Orbán, ráadásul Magyarország 2010-ben pénzügyileg még elég stabil volt ahhoz, hogy hátat fordítson az IMF-nek. Ezt Románia aligha engedheti meg magának, hiszen többek között a jelenleg ötmilliárd eurós hitelkeret felfüggesztését jelentené.

Félő, hogy az EU már megint nem találja meg a közös hangot, és nem állítja meg a román kormányfőt – jegyzi meg a fentiekkel összhangban a Financial Times Deutschland (FTD). A lap emlékeztet, hogy Martin Schulz, német szociáldemokrata EP-elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy Ponta nem sértette meg az EU működéséről szóló szerződést; ez a kommentár szerint arra világít rá, hogy az EU-ban is csak a pártpolitika határozza meg, ki hogyan bírál. „Orbán Viktor, a sajtószabadságot korlátozó konzervatív magyar miniszterelnök esetében például az Európai Néppárt politikusai feltűnően észrevehetetlenek voltak” – jegyzi meg az FTD.

Nem mintha a nemzrtközi sajtóban ne hatna a politikai szimpátia: a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zetung (FAZ) publicistája, Karl-Peter Schwarz az Orbán-kormány védelmében felhívja a figyelmet, hogy a párhuzamok Magyarország és Románia között három okból is sántítanak. Románia nem „orbanizálódik”: egyrészt, mert Magyarországon „nem megszegték, hanem lecserélték a kommunista alkotmányt”. Másodszor „Orbán Viktor demokratikus választáson szerzett alkotmányos többségre”, Victor Ponta román kormányfő viszont „parlamenti dezertőrökre” támaszkodik. Harmadrészt pedig azért is téves áthallásokat keresni, mert az Orbán-kormány „egy szocialista kormányt követett, amely gazdaságilag tönkretette az országot, Romániában viszont a konzervatív kormányok egy megszorítási programmal megóvták az országot a görögországihoz hasonló katasztrófától” – írja Schwarz.

Ehhez képest a Berliner Zeitung úgy véli, az EU dicséretet érdemel, amiért megrovásban részesítette Pontát az elnök puccsszerű leváltása miatt. Brüsszel két éve „kevéssé meggyőzően cselekedett, amikor Orbán Viktor kormánya Magyarországon méltatlan módon kikapcsolt demokratikus intézményeket”, és „későn kötötte a pénzügyi támogatást a jogállami garanciák betartásához” – írja a lap szemleírója, Paul Riesbeck.