Orbán: Kár ide szaladgálni Brüsszelbe
Az európai válságkezelés folyamatában a „józanész diadalának” nevezte pénteken David Cameron brit miniszterelnök, hogy kormánya kitartásának eredményeként jövőre a javasolt hat helyett csak 2,9 százalékkal növekednek a 2011-es uniós költségvetésben a kiadások. Továbbá azt is, hogy szombaton közzéteszik azt a levelet, amelyet rajta kívül Merkel német kancellár és Sarkozy francia elnök is aláír, s amely javaslatot tesz a 2013 utáni hétéves időszakban a költségvetés befagyasztására, reálértékben.
Minthogy szerte az unióban a kormányok megszorításokra kényszerülnek, ez az ésszerű megoldás Cameron szerint. Ám Barroso bizottsági elnök pénteken azt mondta: mindenki olyan levelet ír, amilyet akar, de a végrehajtó testület csak júniusban tesz javaslatot a következő periódus költségvetésére. A féléves elnökséget átvevő Magyarország nevében Orbán Viktor kormányfő pedig azt mondta, hogy ezzel a kérdéssel nem kíván foglalkozni, majd a júniusi csúcson megindulhat a vita a Bizottság elképzeléseiről, de ő inkább a válságkezelés közvetlen feladataira összepontosítana, amelyek persze kétségkívül háttérbe szorítják a Magyarország számára fontos kérdéseket.
A csúcson megegyeztek az állam- és kormányfők, hogy apró módosítást hajtanak végre a Lisszaboni Szerződésben, így teremtenek jogalapot az ideiglenes pénzügyi mentőalap állandósítására. Az alapokmányba bekerülne, hogy az euróövezet országai saját védelmükben pénzügyi mechanizmust hozhatnak létre, amelyből elkerülhetetlen szükséghelyzetben és szigorú feltételek mellett támogatáshoz juthatnak. A szerződés 2013. január elsején lépne hatályba, az alap pedig 2013 júniusában kezdhetne működni, amikor a mostani rendszer megszűnik. Ezt üdvözölte David Cameron, aki szerint a britek semmiféle pénzügyi kötelezettséget nem vállalnak majd az eurózóna védelmében, bár érdekeltek a valutaövezet megerősítésében.
A szerződésmódosítás jóváhagyási folyamatának elindítása, illetve a mentőalapot kiegészítő gazdaságpolitikai koordináció új szabályainak júniusi határidejű elfogadtatása a magyar elnökség dolga lesz. Orbán – aki most Brüsszelben egyeztetett a holland, a német és az olasz miniszterelnökkel - azt mondta, hogy nem az euró van válságban, hanem az a feltételrendszer, amelyben létrejött, s most az uniós vezetők végre elszánták magukat, hogy kijavítják a konstrukciós hibákat, amelyeket a gazdasági válság fedett fel. Elsőrendű fontosságúnak nevezte a tagállami költségvetések rendbetételét az adósságválság enyhítésére.
A piaci elemzők azonban inkább elszalasztott lehetőségről nyilatkoztak a csúcsot követően, mondván, az EU megint nem nézett szembe a nyomasztó azonnali feszültségekkel. A Moody’s öt fokozattal csökkentette Írország minősítését, amely most oda süllyedt, ahol a múlt héten még a magyar állt…
A csúcs utáni sajtótájékoztatóján a nyugdíjrendszerben végrehajtott változtatással, illetve a multik Brüsszelnek küldött levelével kapcsolatban kifejtette: a kétharmados többségű magyar parlamentet nem korlátozhatja az unió a nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések kezelésében, s hozzátette: a saját problémáinkat otthon kell megoldani. „Kár ide szaladgálni Brüsszelbe" - reagált a miniszterelnök arra, hogy egy 15 céget magában foglaló csoport - köztük vezető német és osztrák energiavállalatok - közös levelet intézett az Európai Bizottsághoz, amelyben kifejezte aggodalmát az EU soros elnökségét januártól ellátó Magyarország bizonyos válságkezelési lépései miatt.
A levél szerint - amelyet olyan cégek vezetői írták alá, mint az Aegon, az Allianz, az ING, az RWE, az EnBW, az E.ON, a Deutsche Telekom és az OMV - a magyar kormányban hajlandóság mutatkozik bizonyos szektorok, és különösképpen külföldi társaságok felhasználására a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében. A levélírók szerint ez kárt okoz a beruházásoknak, illetve az európai belső piac iránti magyar elkötelezettség hitelének. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország sorsa otthon dől el, nem Brüsszelben. Bizonyos dolgokat indokolt ugyan nemzetközi síkon is megvitatni - mondta, de leszögezte, hogy a szerződéses kötelezettségek adta kereteken belül minden országnak saját belátása szerint kell megoldania gondjait. Úgy vélekedett, hogy a Magyarországon jelen lévő nagy cégek sorsát „össze kell kötni Magyarország sorsával”.
Horvátország, Balkán és energia
A csúcs második napján, pénteken külpolitikai kérdések is terítékre kerültek. Montenegró immár hivatalosan is tagságra jelölt ország. A januárban induló magyar elnökség közben kiemelt feladatának tekinti, hogy egyengesse a „majdnem teljesen felkészült” Horvátország csatlakozását, ami Orbán szerint jó üzenetet küldene azon nyugat-balkáni államok vezetőinek, akik európai integrációra építenék politikájukat. A magyar miniszterelnök hozzászólt a stratégiai partnerekkel alakítandó kapcsolatokról szóló vitához, s azt fejtette ki, hogy a közép-európai államok az uniós orosz viszony fejlesztésének támogatásáért biztosítékokat kérnek az EU-tól, például az észak-déli energia- és vasúthálózatok bővítésének, összekapcsolásának felkarolásához, továbbá a nem orosz energiaforrások, illetve az alternatív útvonalak és vezetékek kiaknázására és kiépítésére.
