Orbán: elhárultak az akadályok az IMF-tárgyalások elől
– Nagyon közel kerültünk az áttöréshez, ez napok, legfeljebb hetek kérdése – tette hozzá a kormányfő, aki úgy látja, amint a parlamentnek a vállalt törvénymódosításokat gyorsan és egészében végrehajtja, akkor meg lehet kezdeni a tárgyalásokat.
A bizottság szerdai ülésén dönt arról, hogy mely ügyekben viszi az Európai Bíróság elé Magyarországot, mely ügyekben találja kielégítőnek a magyar megoldási javaslatokat. Úgy tudjuk, a hiteltárgyalások szempontjából kritikus jegybanktörvényvénnyel kapcsolatban – bár forrásunk hangsúlyozta, hogy a végső döntést szerdán a biztosok hozzák meg – a bizottság feltehetően nem viszi tovább az eljárást, azaz a magyar válaszok meggyőzték a bizottságot az MNB-elnöknek fizetése és esküje kérdésében is. Így szerdán jelzést kaphatunk a hiteltárgyalások megkezdéséről is. Barroso világos politikai elkötelezettséget kért Orbántól azzal kapcsolatban, hogy a jegybankot érintő, már bejelentett törvénymódosításokat végre is hajtja.
Forrásunk szerint a Barroso-Orbán találkozó hangulata valóban konstruktív volt, a két fél végigvette a bizottság aggályaira adott legutóbbi magyar válaszokat. Úgy tudjuk, Barrosót az érdekelte, lát-e komoly elkötelezettséget a válaszokban foglaltak végrehajtására, és úgy tűnik, látott.
A megbízható jogi környezet tekintetében Orbán szintén erős politikai elkötelezettséget mutatott. Barroso – forrásunk szerint – azt kérte a magyar kormányfőtől, maradjon kapcsolatban az Európa Tanáccsal, és teljes mértékben hajtsa végre a Tanács „kulcsfontosságú üzeneteit”. Orbán állítólag ezen a ponton is erős politikai elkötelezettséget mutatott.
Orbán Viktor brüsszeli sajtótájékoztatóján a kérdésben úgy fogalmazott, lényegében megoldották az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kérdéseket. Mint mondta, az Európa Tanács és a közigazgatási minisztérium között szakmai egyeztetés zajlik, itt még vannak vitás pontok. Lapunk kérdésére, mely szerint a médiatörvény módosítása is azok közé a vállalt törvénymódosítások közé tartozik-e, amelyeket a parlamentnek még a hiteltárgyalások megkezdése előtt végre kell hajtania, a miniszterelnök közölte, ez fel sem merült. Bizottsági forrásunk azonban jelezte, amikor az Európa Tanács „kulcsfontosságú üzeneteiről” beszéltek, akkor abba a médiaszabályozást is beleértették.
A jegybanktörvény
Ha a jegybanktörvénnyel kapcsolatban valóban pozitív lesz a bizottság döntése, azaz, hogy nem folytatják az eljárást, utána a biztosok mérlegelik majd a jogi környezet stabilitását és az erre vonatkozó politikai elkötelezettséget. Ha ebben is pozitív lesz a konszenzus, akkor forrásunk szerint elképzelhető, hogy Olli Rehn pénzügyi biztos javaslatot tesz a hiteltárgyalások megkezdésére. A forrás azonban hangsúlyozza: a tárgyalások megkezdésére vonatkozó bizottsági jelzés kiemeli azt, hogy a tárgyalások „lehetséges” pénzügyi segítségről szólnak majd, tehát a tárgyalás kimenetele egyáltalán nem biztos, és hogy a folyamatot bármikor meg lehet szakítani.
A jegybanktörvényvénnyel kapcsolatban felmerült, az eljárásokon túlmenő aggályokról (harmadik MNB-alelnök, a Monetáris Tanács kibővítése) a kormányfő közölte: szakértői szintű tárgyalás zajlik az Európai Központi Bankkal, itt is maradt néhány vitás pont.
A bírák nyugdíjaztatása, és az adatvédelmi biztos hivatalának függetlensége kérdésében – ahol a bizottság egyrészt a diszkriminációt, másrészt az előző adatvédelmi biztos mandátumának idő előtti megszakítását kifogásolta – elképzelhető, hogy bíróság szakaszba kerül az ügy.
A konvergenciaprogram
A konvergenciaprogrammal kapcsolatban Orbán Viktor közölte: láthatóan az üzleti és a politikai világ kedvezően fogadta azt, és méltányolják, hogy Magyarország idén 2,5 százalék, és jövőre 2,2 százalékos hiánycélt tűzött ki maga elé. Kifejtette: céljuk, hogy a munkát terhelő adót a minimálisra szorítsák vissza, az állam fenntartásához pedig forgalomhoz és fogyasztáshoz kapcsolódó adóra helyezzék át a hangsúlyt. Orbán Viktor úgy érzi, ezt az elgondolást lassan meg tudja értetni Brüsszellel. – A magyarok egy olyan kísérletet hajtanak végre, amelynek nincs előképe az unióban, vagy nem ott találták meg a politikai kivitelezhetőség módját – mondta Orbán Viktor.
A konvergenciaprogrammal kapcsolatban a bizottság szóvivője, Olivier Bailly elmondta: egyelőre nem tudják kommentálni a csomagot, és az új adókról sem nyilatkoztak. A bizottságnak két hónapja van a program véleményezésére, és május 30-án fogalmaznak meg ajánlásokat az egyes tagállamoknak. A magyar kormány célja, hogy a június 22-i uniós pénzügyminiszterek ülésén (ECOFIN) a program hatására megtörténjen a kohéziós támogatások felfüggesztéséról szóló februári döntés felfüggesztése.
Egy új kofliktusforrás: a Nabucco ejtése
A Nabucco-gázvezetékre vonatkozó kérdésre, mely azt firtatta, miért lépett ki a magyar kormány a projektból, Orbán Viktor úgy felelt, hogy ez nem a kormány, hanem egy önálló cég, a MOL döntésén múlik. – A sajtóból tudta meg a bizottság, hogy MOL elhagyni szándékozik a projektet, erről a bizottságot nem tájékoztatta a MOL, vagy a Nabucco-konzorcium – közölte a bizottság egyik szóvivője. Utóbbi egy közleményben tudatta, hogy nem tud arról, hogy a MOL szerepe változna.
A bizottság emlékeztetett: a következő hónapokban dönt Azerbajdzsán, hogy melyik európai gázvezeték-projektnek fog gázt szolgáltatni. A Nabucco több országgal kötött nemzetközi szerződést, hogy át tudjon haladni az adott államokon, ennek Magyarország is része, és ezt a megállapodást a magyar kormány írta alá, és nem a MOL – emlékeztetett a szóvivő.
