Orbán: Az agyak megnyíltak, a pénztárcák még nem
A Közép-Európát sújtó gazdasági-pénzügyi válságot az Európai Unióban már nem kezelik mellékkérdésként. A támogatás szükségességét illetően az agyak megnyíltak, a pénztárcák még nem, pedig a térség nemzetgazdaságainak, banki-pénzügyi rendszereinek sürgősen mintegy 350 milliárd dollárra volna szükségük – erről Orbán Viktor, a Fidesz elnöke beszélt, miután Berlinben tárgyalt Angela Merkel kancellárral, a CDU elnökével, illetve megbeszélést folytatott a CDU/CSU-frakció és Magyarországon is érdekelt nagy német cégek vezető képviselőivel.
A Merkelnél tett mintegy 50 perces látogatás során Orbán három pontos javaslatot tett a közép-európai térséget sújtó válság kezelésére. 1. A nyugati anyabankok régióbeli leánybankjaiknál indítsák újra a korlátozott mértékűre állított vállalati hitelezést. 2. Az Európai Központi Bank az euró-zónán kívüli uniós tagállamok pénzintézeteinek ugyanolyan feltételek mellett értékesítsen eurót, mint az euró-zónán belüli bankoknak. 3. A nyugati kormányok hassanak a vállalatokra, hogy azok folytassák külföldi tőkeberuházásaikat. E tekintetben szimbolikusnak nevezte, hogy a Daimler konszern kitart a Kecskemétre tervezett Mercedes autógyár mellett.
Merkel reakciójáról azt mondta, részletek közlésére a kancellár nem hatalmazta fel. Annyit elárult, hogy az EU a megoldandó feladatok közé sorolta Közép-Európa és a magyar szempontból is fontos Ukrajna megsegítését. Merkel válaszából kiderült: Berlin összeurópai megoldásban gondolkodik, vagyis német részről nem támogatják, hogy egyes uniós tagállamok szomszédsági elkötelezettségek vagy történelmi szimpátiák alapján segítsenek a bajban lévőkön.
Orbán hangsúlyozta, hogy a 350 milliárd dollárnak közvetlenül a reálgazdaságba kell eljutnia. Elutasította, hogy külföldi érdekeltségű magyar bankokat a magyar állam hitelfelvétellel támogassa meg - egy ilyen lépést szerinte nem lehetne a választók torkán lenyomni. Szorgalmazta, hogy a pénzügyi segítség folyósításához a Nemzetközi Valutaalap mellett más intézményi csatornákat is használjanak fel. A nyugat-európai, így a német válságkezelési programokból az adócsökkentést nevezte követendőnek.
A magyar-német viszonyról azt mondta, az 1989-es határnyitásban játszott magyar szerep ma már a ködbe vész. A múltra hivatkozni szerencsétlen dolog, Európa vezető gazdasági hatalmához fűződő baráti kapcsolatokban a jövőre kell építkezni. A gazdasági válság kezeléséhez kért szolidaritásnál is figyelni kell azonban arra, hogy Magyarország ne magatehetetlen, saját problémái megoldására képtelen balekként lépjen fel.
