EU-elnökség a nacionalizmus árnyékában címmel számolt be az osztrák újságíróknak tartott budapesti külügyminisztériumi sajtóbeszélgetésről a Die Presse. A "jobboldali populista" Orbán Viktort "a puszta Putyinjaként" emlegetik európai tömegtájékoztatási eszközökben, olyan politikusként, aki egy egyszemélyi vezetői állam felé halad, táplálja a nacionalizmust és aki fikarcnyit sem törődik az egységes európai takarékossági politikával. Tény, hogy a Fidesznek kétharmados többsége van a parlamentben és hogy a magyar kormányfő az EU-ban sem akar az útitárs szerepével megelégedni - írta a vezető osztrák konzervatív napilap.

A Die Presse részletesen ismertette az elnökségi célkitűzéseket. Kiemelte, hogy a magyar EU-elnökség egy "erős Európát" állít az előtérbe. Ebbe sok minden beletartozik. Mindenekelőtt be kell fejezni, amit az elődök hátrahagynak, ez pedig nem kevés - írta, felsorolva többek között az euróválságot, az uniós költségvetés elfogadását - "ha az év végéig nem sikerül áttörést elérni" -, és "inkább illuzórikus" célként említve a schengeni övezet kibővítését. Kiemelte még, hogy további fontos témái az elnökségnek a Duna-stratégia és az energiabiztonság.

Az állampolgársági törvény módosításával kapcsolatban idézte Martonyi Jánost, aki hangsúlyozta, hogy nem az állampolgárság tömeges megadásáról van szó. Pröhle Gergely kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkár-helyettes kijelentette, hogy a trianoni szerződések "sokakban traumát hagytak hátra", ez ma is él, de nem revizionizmusról van szó. A parlamentben 17 százalékot szerző "szélsőjobboldali, antiszemita" Jobbikkal kapcsolatos problémát is szívesen kisebbítik Magyarországon - folytatta a lap. "Őrültek mindenhol vannak, ha büntetőjogilag releváns történik, akkor tenni kell valamit" - idézte Pröhlét.

Számolni kell a váratlan dolgokkal - idézte Martonyi Jánost a liberális Der Standard az elnökségről. Tény, hogy a "konzervatív-jobboldali" Fidesz-kormány az euróválság miatt kevesebb hangsúlyt tud megfogalmazni - állapította meg a szerző. Tény az is - tette hozzá -, hogy a magyar kormányt más EU-tagállamokban bírálatok érik, legutóbb az alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása miatt. A lap az elnökségi témák felsorolása előtt kitért az MSZP-nek és az LMP-nek a kormánypolitikával kapcsolatos aggályaira is, kiemelve a médiatörvénnyel összefüggő bírálatokat. "Míg a jobboldali radikális Jobbik teljesen elégedett a Fidesszel, a szociáldemokratáknak és a zöldeknek máris nehézségei vannak a nemzeti konszenzussal" - írta.

Idézte Kovács László volt uniós biztost is, miszerint a kormány "megértette, hogy a hat hónap alatt nem állíthat előtérbe specifikusan nemzeti témákat", mint például a Trianon körüli vita. Ennek ellenére - fűzte hozzá a Der Standard - a "nemzeti büszkeség" hangjai fel-feltűnnek a kormánytisztviselők nyilatkozataiban. Ezzel összefüggésben idézte Pröhlét, aki az előző és a jelenlegi EU-elnök Spanyolországra és Belgiumra utalva kijelentette: Magyarország az első olyan országként veszi át az elnökséget, ahol stabil kormány működik. A magyarországi rasszizmusról folyó vitával kapcsolatban Pröhle hangsúlyozta, hogy Berlinben sokkal több rasszista támadás van, mint Budapesten.

A Kurier cikkében a sajtószabadsággal kapcsolatos ellenzéki aggodalmakat emelte ki és azt, hogy a külügyminisztérium a Magyarországról a külföldi sajtóban megjelenő kép javítására törekszik, s ezt a nagykövetek feladatává is tette. "Abszurd és ostoba dolog Magyarországot mintegy az antiszemitizmus központjának beállítani. (Budapesten) egy rabbi (...) nyugodtan végigmehet a városon, nem történik semmi baja" - idézte a lap Pröhlét. A Kurier meglátása szerint a külügyminiszter nyilvánvalóan problémát lát a bíráló tudósításokban. "De ez a sajtószabadság" - idézte Martonyit. Szabó Vilmos MSZP-s ellenzéki politikus megfogalmazása szerint a kormány "nagyon ideges" a külföldi tudósítások miatt, és minden nagykövetnek feladatául szabták "gondoskodni arról, hogy fogadóországában kizárólag kedvező tudósítások jelenjenek meg Magyarországról".