Orbán: a helyzet drámai
Nem akarom dramatizálni a helyzetet, mert az éppen elég drámai, s ha most nem tudunk előrelépni, akkor a térség csatlakozása évtizedeket késhet – mondta csütörtök délután Brüsszelben Orbán Viktor kormányfő az uniós elnökség első felét értékelő sajtóértekezletén és a nyugat-balkáni integrációnak szentelt aznap délelőtti tanácskozáson, amelyen az Európai Parlament és a nemzeti törvényhozások tagjai vettek részt.
– A tagországok érdekei különbözőek, de a bővítés sikertörténet, mert demokratikus, jogállami kereteket hozott létre az érintett államokban, és ez a cél a Balkánon is – jegyezte meg José Manuel Barroso bizottsági elnök a nagyon foghíjas brüsszeli parlamenti plenáris teremben. S hogy mennyire eltérő a tagállami érdek és érdeklődés, jól jelzi, hogy kilenc országból nem is érkeztek képviselők az eszmecserére, például Németországból sem. A magyar kormányfő szerint a válság miatt is erősödnek a kétségek Európában a bővítéssel szemben, „holott, ha nem mi integráljuk ezt az enklávét, akkor más fogja, akadnak jelentkezők”.
A soros elnökség nevében sürgette Orbán Viktor a bővítés híveinek összefogását, és azt hangoztatta, hogy Horvátországból sikertörténet lehetne, ha minél hamarabb lezárulnának a csatlakozási tárgyalások – amit éppen a más érdekű tagállamok akadályoznak -, mert ezzel bizonyítani lehetne a térség országainak, hogy érdemes erőfeszítéseket tenni a feltételek teljesítésére.
Hozzátette: károsnak tartja, hogy egyes tagországok összekötnék a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását a szerb tagjelölti státusz megadásával, vagyis igyekeznek elhúzni a folyamatot. Holott a felvétel egyetlen mércéje csak a jelölt felkészültsége lehet. Továbbá értésre adta, hogy uniós elnökként továbbra is szorgalmazza Románia és Bulgária belépését a schengeni övezetbe, hiszen „mindkét ország teljesíti a technikai feltételeket”, de néhány nagy tagállam ellenzi Bukarest és Szófia csatlakozását.
Délutáni sajtóértekezletén Orbán kiemelte az elnöki munkából a gazdasági kormányzás ügyében elért haladást és a Duna-stratégia és a romastratégia elfogadását is. Utalt az egységes szabadalmi oltalom várható bevezetésére, a formálódó energiastratégiára, illetve a váratlan események felbukkanására: az észak-afrikai menekültek helyzetének rövid távú kezelésében elért megállapodásra, valamint a japán atomerőmű-katasztrófa következményeire. – Ebből is látszik, hogy a kormány nem szépségversenynek tekinti az elnökséget, hanem kemény munkának – jelentette ki.
Belpolitikai ügyekről Brüsszelben
– Az uniós elnökségi munkának és a magyar belpolitikai vitáknak, amelybe az európai politikai erők is be-bekapcsolódnak, nincs közük egymáshoz – mondta brüsszeli nemzetközi sajtóértekezletén Orbán Viktor, aki kapott néhány kérdést az alkotmányozással, a romák helyzetével és a deficit csökkentésével kapcsolatban. Kifejtette: az új alkotmány elkészítésével történelmi adósságot törleszt a magyar törvényhozás, amelyben a kétharmados kormánytöbbség ezt a munkát megkönnyíti. Magyarországnak „életerős, a versenyképességet erősítő és szép alkotmánya lesz”, jegyezte meg.
Ami a romák helyzetét és a Jobbik masírozását illeti, azt hangoztatta: még sok kormánynak kell keményen dolgoznia, hogy „részlegesen elégedettek lehessünk”. – A törvényeket be kell tartani, megszegésükre nincs mentség. De a polgárok védelmét az államnak kell garantálnia, senki más nem próbálkozhat meg a jog kikényszerítésével, s aki mégis megkísérli, azt „megtanítjuk kesztyűbe dudálni”.
A magyar gazdaságpolitika magyarázatára is az otthoni retorikát vette elő: a korábbi évek „hazugságai” nyomán az ország hitelessége rossz, többször el kell ismételni, hogy a deficit idén a GDP három százaléka alá csökken. Az intézkedések – említette a táppénz és a munkanélküli segély csökkentését, illetve az államadósság mérséklését – azonban nem megszorításnak tekinthetők, hanem radikális reformnak, amire egyébként szerinte Európának is szüksége lenne, ha a globális versenyben akar maradni.
