Szerinte igenis minden terrorista migráns Európában, csak az a kérdés, hogy pontosan mikor érkeztek, frissen vagy már régebben. Ezt az egyszerű, az általa és az európaiak többsége által is világosan látott összefüggést csak az európai politikai elitek tagadják és ennek a tagadásnak az oka „a politikai korrektség ámokfutása".

Az EU külső határait átjárhatatlanná kell tenni szerinte, hogy a Schengen által garantált belső mozgásszabadságot megőrizhessük, mivel minden menekült - mivel nem ismerjük őket és nem tudunk pontos információkat szerezni róluk - fenyegetést jelent.

Az EU-nak nem szabadna szerinte válságról válságra bukdácsolnia és folyton csak reagálnia, nagy módosításokra volna szükség, így például számos hatáskört vissza kellene utalni nemzetállami szintre Brüsszeltől, ahol az Európai Egyesült Államokat készítenék elő. Jürgen Habermas sozorosabb EU-integárciót szorgalmazó esszéit „a legveszélyesebb könyvnek" tartja. Az Opus Dei ultakonzervatív katolikus mozgalom alapítójának, továbbá Kertész Imrének az esszéi szerepelnek könyvei között és egy „genderellenes" kötet, amely arról szól szerinte, hogyan számoljuk fel a szabadság nevében a szabadságot. A liberalizmus szerinte dogmává, mainstream európai politikává és így elnyomóvá vált, a politikai korrektség diktatúrájává.

Vlagyimir Putyin orosz elnökről úgy gondolja, hogy bár erős kulturális különbségek választják el őt és Oroszországot a nyugattól, gyakorlati alapon együtt lehet vele működni.

A lap meglehetősen pontos jellemzése szerint a magyar miniszterelnök az európai jobboldal korlátozatlan „Ösztön-Énje", amely nek hangja egyre inkább teret nyerhet mások megszólalásaiban is.