A kvótareferendummal kapcsolatban foglalkoztak Magyarországgal szombaton külföldi lapok. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) gazdasági rovatában Orbán megharapja a kezet, amely eteti? címmel közölte Christian Geinitz írását, aki kiemelte: Magyarország jól él az EU-tagságából, jobban mint a legtöbb tagállam, „de a kormány és a nyilvánosság nem látja be, hogy ezért részt kell vállalnia a közösség valamennyi döntéséből".

Kifejtette, hogy Magyarország – a Brüsszellel nemcsak menekültügyben, hanem Orbán Viktor miniszterelnök „kormányzási stílusa" körül folytatott csatározások ellenére – gazdaságilag igen jól jár az uniós tagsággal, a közösségtől kapott pénz összegét tekintve Lengyelország és Görögország után a harmadik helyen áll a legtöbbet profitáló országok rangsorában. Elemzőket idézve megjegyezte, érdekes, hogy a korlátozó menekültpolitika mellett „a magyarok nagyon mobilis munkavállaló migránsok".

A Die Welt A magyar kormány számára hirtelen hasznossá váltak a romák címmel (online kiadásában Miként játsszák ki Magyarországon egymás ellen a migránsokat címmel) közölte Boris Kálnoky írását, aki kiemelte, hogy a budapesti vezetés a vitatott népszavazás előtt „kijátssza egymás ellen a kisebbségeket", és ezenkívül sok családot is megoszt a menekültek ügye.

Kifejtette, hogy a romákkal szemben a magyar társadalomban gyakran éppen olyan ellenségesség tapasztalható, mint „újabban a menekültekkel, migránsokkal és muszlimokkal" szemben, most viszont „a kormány azt mondja, hogy a menekülteknek juttatott több pénz kevesebb pénzt jelent a romáknak", amivel nyilvánvalóan szavazásra akarja ösztönözni őket.

A Die Welt vezércikkében is kitért a magyar kvótareferendumra: az Egész Európa Merkel ellen című írásban a szerző, Dirk Schümer kiemelte, hogy az utóbbi időszak választási katasztrófái után két fronton is fenyegetik a német kancellárt: délen szakítani akarnak a megszorító költségvetési politikával, keleten pedig a befogadás kultúrájával.

Ez utóbbival kapcsolatban kifejtette, hogy a magyarországi népszavazás eredménye már most biztos: „a szavazók igent mondanak a kemény rezsimre, amely már 175 kilométeren biztosítja kerítéssel a nemzeti határt", és Orbán már régen nincs egyedül az uniós menekültkvóta elutasításával.

„Pozsony és Bukarest között pártállástól függetlenül sehol sem látják be a politikusok, hogy miért kellene pakisztáni, bangladesi vagy szenegáli gazdasági menekülteket befogadniuk, amikor saját polgáraik százezrei kénytelenek emigrálni, gyakran gyermekeik nélkül Nyugat-Európába, hogy dolgozhassanak" - írta a Die Welt szerzője.

Az ARD a tagesschau.de című hírportálján Sok szempontból kérdéses címmel közölt beszámolót, amelyben a szerző, Stephan Ozsváth kiemelte, hogy a magyar kormány egy éve kisebbségbe került a menekültkvótákról tartott szavazásnál, azonban Orbán Viktor haragtartó.

A többi között kiemelte, hogy a referendumnak jogilag akkor sincs jelentősége, ha a kormánynak megfelelő eredményre vezet, de az is lehet, hogy mégiscsak lesz jogi következménye, ezt jelzi, hogy a magyar sajtóban küszöbön álló alkotmánymódosításról beszélnek.

Elemzőket idézve írta, hogy a „menekülttéma hátszelet biztosít Orbánnak", és a népszavazás „hadüzenet" Brüsszelnek és a hazai politikai ellenfeleknek, azonban a siker alapvető feltétele az ötven százalékos érvényességi küszöb elérése, de egy friss felmérés alapján meglehet, hogy nem jön össze elég szavazat.

A Libération című francia baloldali napilap úgy látja, hogy a referendumot megelőző kormánykampány lehetőséget nyújtott a kormányzó Fidesznek, hogy növelje népszerűségét és elterelje a figyelmet az olyan kérdésekről, mint az egészségügy helyzete vagy a korrupció. A 2018-as választások előtt másfél évvel tartott népszavazással a Fidesz saját táborát is mobilizálni szeretné a baloldallal szemben, amelynek becslések szerint mintegy hatvan százaléka szavazhat nemmel.

A cikkszerző Florence La Bruyere szerint akár érvényes lesz a szavazás, akár nem, Orbán Viktor elmondhatja, hogy a szavazók kilencven százaléka őt támogatta. Érvényes voksolás esetén a kormány alkotmánymódosítást szeretne, amellyel kőbe vésné, hogy a magyar parlament Brüsszel felett áll a migrációs kérdésben, ami viszont ellenmondásba kerülhet az uniós szerződésekkel.

Orbán utolsó kihívást intéz Európához címmel elemzi a magyar népszavazást az Il Giornale című jobbközép olasz napilap, amely úgy látja, Orbán Brüsszellel szembeni „keresztes háborúja" nem fog a referendummal véget érni. Az újság minimális esélyt ad annak, hogy egy olyan kicsi „peremnemzet", mint amilyen Magyarország, saját víziójával lépjen fel az unióban, mégis úgy véli, hogy „Orbán referenduma kiszámíthatatlan folyamatot" indíthat el.

A jobbközép Il Foglio úgy látja, a magyarok nemet mondanak a „zsarnok Európának", amely – ahogyan a Szovjetunió idején történt – saját akaratát akarja a polgárokra kényszeríteni. Az újság ügyes politikai húzásnak nevezi a népszavazást, amelyet „Orbán további erőpróbákra használ fel a gyűlölt Brüsszellel szemben". Az Il Foglio – a Brexitet hozva fel példaként – megjegyzi, nem biztos, hogy a győzelem végül tényleg Magyarország javát szolgálja majd.

A balközép La Repubblica az Ásotthalomról közölt helyszíni tudósításához fűzött kommentárban azt írja: a magyar népszavazás, amelynek kérdésére csakis nemleges választ lehet adni, minden tekintetben Európáról szóló konzultáció, amely a közvélemény felhevítését szolgálja nacionalista érzelmekkel.

A napilap az „Európa-ellenes" referendum céljai közé sorolja, hogy erősíti a Vlagyimir Putyin orosz elnök felé való közeledést, elvonja a magyarok figyelmét a gazdasági problémákról és szilárdítja Orbán hitelességét Angela Merkel német kancellárral szemben, aki a La Repubblica szerint a népszavazás első számú címzettje.

A L'Avvenire, az olasz püspöki kar napilapja címoldalán közli, hogy az alaptörvényében az emberi élet védelmét leszögező Magyarország nem védi a háborúk elől menekülőket. Hangsúlyozza, hogy a népszavazással egy időben Magyarország jelentős összegért árusítja a letelepedési engedélyeket.

A magyar voks széthasíthatja Európát – írta az Il Messaggero című római napilap, hangsúlyozva, hogy a „magyar lázadás" az a kavics lehet, amely dominóeffektust indíthat el. Annak az elvnek az érvényesülése, hogy az egyes tagállamoknak nem kell tudomást venni a közösségi döntésekről, halálos csapást mérhet az európai integráció eszméjére – vélte az újság.