A kormányfő megtisztelőnek nevezte, hogy az orvostudományi egyetem parkjában szobrot állítottak Semmelweis Ignácnak, az anyák megmentőjének. A híres magyar orvost jellemezve azt mondta: a sorsa is magyar volt, felfedezései, a szigorú higiéniai eljárások bevezetése rengeteg ellenséget szereztek neki. "Ez egy magyar életérzés: jót akarsz tenni a világgal, első lépésként jutalmul ellenségeket kapsz" - fogalmazott.

A perzsa származású Avicennával kapcsolatban felidézte, hogy az európai orvosnövendékek évszázadokon át a tudós Kánon című művéből tanulták a gyógyítást.

Semmelweis Ignác és Avicenna életműve egyaránt mély nyomokat hagyott az egyetemes orvostudományban - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Magyarországról szólva a miniszterelnök hallgatóságának azt mondta: az Európai Unióban úgy tekintenek ránk, mint a legkeletibb európaiakra vagy a legnyugatibb keletiekre. Ezzel a leírással azt akarják érzékeltetni - folytatta -, hogy a magyar nép jövevény Európában, ami így is van, és "a keletről hozott bölcsességet próbáljuk azóta is a nyugati racionalitással ötvözni". Ebből kialakult egy sajátos magyar gondolkodás, ami a magyarok számarányán magasan felül ad művészeket, tudósokat a világnak - tette hozzá.

Orbán Viktor végül megjegyezte, hogy a mostani tanévben 1116 iráni hallgató tanul magyar egyetemeken, legtöbbjük éppen a Semmelweis Egyetemen.

A miniszterelnök iráni programja zárásaként találkozik Haszan Róháni elnökkel, Ali Hamenei ajatolláhhal, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjével, majd Ali Akbar Hasemi Rafszandzsánival, az Egyeztető Tanács elnökével.