Az Európai Bizottság nem kívánta megerősíteni azt a lapértesülést, amely szerint keddi strasbour­gi ülésén gyakorlatilag zöld utat adott az Orbán-kormánnyal szembeni közösségi fellépést sürgető európai polgári kezdeményezésnek. A testület szóvivője, Christian ­Wigand lapunknak csak annyit mondott, hogy a hivatalos döntés hétfőn születik meg. Ám úgy tudjuk, a kollégium keddi ülésén az egyéb napirendi pontok között valóban tárgyalta a Magyarországgal szembeni szankciós eljárásra felszólító kezdeményezés nyilvántartásba vételét.

Orbán és Juncker Brüsszelben. Nem időszerű, de lejátszhatják Burger Barna / Miniszterelnöki Sajtóiroda

A magyar biztos, Navracsics Tibor, aki egyéb hivatalos elfoglaltságai miatt nem tudott részt venni a találkozón, a bizottság tagjainak írt levelében adott hangot az ellenvéleményének, részben jogi fenntartásokra hivatkozva. A hivatalos döntés hétfőn már nem testületi ülésen, hanem egy úgynevezett írásos eljárás kereté­ben születik meg. Ennek során a biztosok még kifogást emelhetnek a tervezett döntéssel szemben.

Az európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy legalább hét különböző tagországból, összesen egymillió ember kérje az Európai Bizottságot: tegyen javaslatot egy jogszabály megalkotására. Ilyen kezdeményezést úgynevezett polgári bizottságok szervezhetnek, amelyek tagjai minimum heten vannak és legalább hét különböző tagállamban élnek. Ha az Európai Bizottság nyilvántartásba veszi a kezdeményezést, a polgári bizottságnak egy éve van arra, hogy összegyűjtse a szükséges egymillió aláírást. Ebben az esetben a bizottságnak foglalkoznia kell a kérdéssel, jogalkotásra azonban ez sem kötelezi a testületet.

Ha az Európai Bizottság valóban nyilvántartásba veszi az euró­pai humanisták kezdeményezését, az nem jelenti azt, hogy egyet is ért azzal. Az uniós testület jóváhagyása csak arra vonatkozik, hogy a javaslat megfelel az aláírásgyűjtés megkezdéséhez szükséges feltételeknek.

A Jean-Claude Juncker elnök vezette bizottság már csak azért sem osztja az előterjesztők véleményét, mert az Európai Parlament felszólítására küldött, november 5-i keltezésű levelében kerek perec leírta, hogy nem tartja időszerűnek a magyar kormánnyal szembeni eljárás megkezdését. A bizottság szerint Magyarországon nincs szó az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállam rendszerszerű megsértéséről, ezért nem javasolja a végső soron a szavazati jog megvonásával járó folyamat elindítását.

Nem kizárt persze, hogy a polgári kezdeményezés regisztrálásával Junckerék egyszerűen „átadnák" a kényes témát az európai publikumnak.

Az Európai Parlament liberális, zöldpárti és szélsőbaloldali frakciója nemrégiben már javasolta, hogy kezdődjön uniós vizsgálat az Orbán-kormány ellen, de az előterjesztésük nem kapott többséget. Helyette a frakciók plenáris véleménycserét kezdeményeztek a bizottsággal, amelyet az EP jövő szerdai plenáris ülésén tartanak meg. Úgy tudjuk, hogy nem Frans Timmermans alapvető jogokért és jogállamiságért felelős alelnök, hanem Vera Jourová igazságügyi biztos fogja ismertetni, illetve megismételni a végrehajtó testület álláspontját.

Forrásaink szerint a szerdai vitát követően, még decemberben az Európai Parlament újabb állásfoglalást készül letenni az asztalra Magyarországról.