Az európai képviselő-testület immár sokadik vitájára az Orbán-kormányról az adott okot, hogy az Európai Parlament júniusi állásfoglalásában felszólította az Európai Bizottságot: egy alapos nyomon követési eljárás keretében állapítsa meg, sor került-e Magyarországon a demokratikus értékek rendszerszerű megsértésére. Mivel az uniós végrehajtó testület a megszabott határidőre nem küldte meg a válaszát a parlamentnek, a képviselők plenáris vitára invitálták.

Vera Jourová biztos egyértelmű nemmel válaszolt a parlamentnek arra a kérdésére, hogy az Orbán kormány működése rendszerszerűen sérti-e a demokráciát és a jogállamot Magyarországon. Ugyanakkor hosszú listát olvasott fel azokról a már lezárt, illetve folyamatban lévő vitás ügyekről, amelyek az utóbbi néhány évben felmerültek Budapest és Brüsszel viszonyában. Elsők között említette a menekültügyi és határrendészeti eljárással kapcsolatos törvénymódosításokat, amelyek egy részét annak ellenére aggályosnak tartja a Bizottság, hogy a magyar kormánytól november 4-ikén részletes választ kapott a kifogásaira.

Az igazságügyi biztos megemlítette a romák lakhatási és oktatási szegregációjával kapcsolatban indult uniós vizsgálatokat éppúgy, mint az uniós támogatások felfüggesztésére vonatkozó döntéseket és a médiatörvénnyel, illetve a reklámadóval kapcsolatos kifogásokat. Szerinte mindez annak a bizonyítéka, hogy az Európai Bizottság igenis nyomon követi az uniós értékek és normák megvalósulását Magyarországon és a többi tagállamban egyaránt.

A vitában felszólaló képviselők párthovatartozásuknak megfelelően foglaltak állást az Orbán-kormányról. A Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) teljes érdektelenséget mutatott a vitában, egyetlen hozzászólója, a német keresztényszocialista Monika Hohlmeier arról beszélt, hogy jó lenne, ha az európai intézmények végre más problémás tagállamokkal is foglalkoznának, mint amilyen például Szlovákia, Lengyelország vagy Görögország (egyikben sem az EPP családjába tartozó párt van hatalmon – a szerk.)

A szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a szélsőbal képviselői gyengeséget és határozatlanságot vetettek a Bizottság szemére, a túloldal képviselői – az euroszkeptikusok és az EU ellenzői – viszont elfogadhatatlannak, a nemzeti szuverenitás megsértésének ítélték egy tagállami kormány pellengérre állítását.

Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője hozzászólásában arról beszélt, hogy „az illiberális, EU-ellenes, tagállami önzésen alapuló szélsőjobboldali politika már nem csak Magyarországot fenyegeti. Felütötte a fejét más tagállamokban, de számos magát konzervatívnak vagy baloldalinak gondoló párt politikájában is”. A zöldpárti Jávor Benedek is arra figyelmeztetett: a tehetetlenség látványa ragadóssá teszi azt a politikát, amely az Európai Uniót „balek fejőstehénnek” és „bűnbaknak” tekinti.

Az Európai Parlament december közepi plenáris ülésén újabb állásfoglalást fog elfogadni a magyarországi helyzetről.