Orbán-beszéd: 'a demokrácia felvizezése'
A liberális londoni gazdasági-politikai napilap előfizetéses online változatán hétfő este megjelent írás szerint Orbán Viktor a rá jellemző magabiztossággal mondta el országértékelő beszédét, kijelentve, hogy 2011 a megújulás éve lesz. Mindazonáltal - bár a médiatörvényről folyó viták, amelyek beárnyékolták a soros magyar EU-elnökség kezdetét, mára alábbhagytak - fennmaradtak azok az aggályok, hogy "a miniszterelnököt reformbuzgalma a demokrácia felvizezésére késztetheti".
A Fidesz tavalyi hatalomra kerülése óta értelmiségiek, ellenzéki személyiségek, újságírók, diplomaták hívják fel a figyelmet olyan lépésekre, amelyek a politikai élet minden területének eluralására irányulnak, és ennek csak csekély részét jelenti a médiatörvény - áll a Financial Times írásában. A lap szerint e személyiségek arra is figyelmeztetnek, hogy további összecsapások lehetségesek Brüsszellel, különösen amikor a kormány bemutatja az új alkotmányt.
A Financial Times idéz egy név nélkül nyilatkozó "nyugat-európai diplomatát", aki szerint aggodalom forrása, hogy a rendszerben meglévő ellenőrző eszközöket és ellensúlyokat kikezdik, ha éppen nem távolítják el teljesen.
Az írás felidézi, hogy a kormány "gyors intézkedésekkel" megnyirbálta az Alkotmánybíróság ítélkezési illetékességét gazdasági kérdésekben, lefaragta a Költségvetési Tanács juttatásait, az új médiatörvénynek érvényt szerző testületben Fidesz-kinevezettek ülnek, és javaslat született arra is, hogy "a Fidesz által dominált parlament" a jelenleginél több tagot nevezhessen ki az MNB monetáris tanácsába. Mindemellett "tartja magát a szóbeszéd", hogy az új alkotmány választójogot adna a határokon kívül élő, becslések szerint kétmilliós magyarság azon tagjainak, akik állampolgárságért folyamodnak. Elemzők szerint közülük valószínűleg sokan voksolnának a Fideszre, ami tartós előnyt jelentene egy alig tízmilliós országban - áll a Financial Times írásában.
A lap szerint a Fidesz és támogatói azonban azzal érvelnek, hogy csupán egy nem működő rendszert próbálnak működésbe hozni. "Forradalmi hevülettel" beszélnek a 2002-2010 közötti szocialista kormányok idején lefulladt posztkommunista átmenet befejezéséről. A párt azt mondja: szembeszáll a korrupcióval, javítja a versenyképességet, ösztönözni fogja az innovációt és a társadalombiztosítástól a helyi önkormányzatokig mindent megreformál."Húsz évet elvesztegettünk, és nem maradt vesztegetnivaló időnk" - idézi a Financial Times Kovács Zoltán államtitkárt. A magyar kormánytisztviselő hozzáteszi: "nem csupán retorika, amikor a miniszterelnök forradalomról beszél".
Vezető tisztségviselők szerint az EU-társállamok bírálatai értetlenségből és a Fidesz kétharmados többsége miatti irigységből erednek - áll a cikkben. A lapnak Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője kijelentette: "demokráciában élünk, pártunk azért született, hogy biztosítsa a demokráciát az országnak ... nem hiszem, hogy szép dolog mások részéről a demokrácia iránti elkötelezettségünk megkérdőjelezése". A Financial Times szerint azonban Orbán Viktor kormányának sorsa minden politikai dominanciával együtt is végső soron a gazdasági sikerességen múlhat - és a kormány gazdaságkezelési teljesítménye "vegyes".
Tavaly nem sikerült rávenni EU-t és a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) - amelyek a pénzügyi válság idején 20 milliárd eurós támogatást nyújtottak az országnak - az előző kormány által elfogadott 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélnál valamivel magasabb deficit engedélyezésére. A mostani kormány ezután "szakított az IMF-fel", és növekedésösztönző célú jövedelemadó-csökkentést léptetett életbe. Ennek ellentételezésére azonban nem a kiadásokat faragta le, hanem "válságadókat" rótt ki olyan szektorokra, amelyekben külföldi tulajdonosok vannak túlsúlyban - áll a Financial Times ismertetésében. A lap felidézi, hogy tizennégy nagy EU-vállalat diszkriminációt felpanaszoló levelet írt az uniós bizottságnak.
A másik nagy, vitatott lépésként a kormány hárommillió magyarnak nem hagyott sok választási lehetőséget azon kívül, hogy visszavigyenek 10 milliárd eurónyi magánnyugdíj-pénztári megtakarítást az állami szektorba. A pénzt adósságcsökkentésre és kisebb részben idei kiadásfinanszírozásra fordítják, ám a Moody's hitelminősítő úgy reagált, hogy a "bóvli" (befektetésre már nem ajánlott) kategória határára süllyesztette a magyar adósbesorolást a hosszú távú költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos aggályaira hivatkozva.
E hónapban ugyanakkor mód nyílik arra, hogy a kormány hozzákezdjen a kétkedők megnyeréséhez, amikor beterjeszti költségvetési reformterveit. Illetékesek szerint e tervek választ adnak a piac aggodalmaira. "Hosszú távon sikeres ország leszünk ... és remélhetőleg a sikeresség és a hitelesség első jelei már az idei év első felében jelentkeznek" - idézte befejezésül Szijjártó Pétert a Financial Times írása.
