A Washington Post konzervatív napilap külpolitikai szerkesztője Magyarország (negatív) példájára utalva válaszolt a Hotnews román portál kérdésére, hogy hol húzódik a „vörös vonal”, amelyet Románia elnökének vagy kormányfőjének nem szabad átlépnie, ha nem akar aggodalmat kelteni Washingtonban.

– Orbán Viktorral nem az a probléma, hogy ellenségesen viszonyul az Európai Unióhoz, populista, vagy Putyinnal barátkozik. A percepció a zavaró, hogy lebontja a hatalmi ágak kölcsönös ellenőrzésére épülő demokratikus rendszert, destabilizálja a médiát és az igazságszolgáltatást – nyilatkozta Jackson Diehl, a Washington Post konzervatív amerikai lap külpolitikai szerkesztője a román Hotnews hírportálnak. Az interjúban a riportert az érdekelte, hogy hol húzódik a „vörös vonal", amelyet Románia elnökének vagy kormányfőjének nem szabad átlépnie, ha nem akar aggodalmat kelteni Washingtonban.

Válaszában Diehl Magyarország példájára utalva kijelentette, a vörös vonal az, amikor áthágják a demokratikus alapelveket. E tekintetben szerinte Romániával kapcsolatban is volt némi „idegesség" körülbelül másfél éve, „amikor úgy tűnt, hogy a frissen hatalomra lépett kormány megpróbálja a saját érdekében, nem demokratikus módon manipulálni a rendszert", de a Ponta-kabinet végül visszakozott, visszavonta a kifogásolt törvényjavaslatait.

Diehl elmagyarázta, miért csak késve reagál az Egyesült Államok az európai országokban a demokráciát ért támadásokra: számos krízis foglalja le, különben is Washingtonban úgy tartják, elsősorban az Európai Unió dolga, hogy a közösség tagországaiban felmerülő problémákat, akár preventív jelleggel kezelje.

Az interjúban a riporter arra is rákérdezett, hogy mennyire befolyásos és fontos Victoria Nuland külügyminiszter-helyettes, akinek nyilatkozatai az elmúlt időszakban éles vitákat váltottak ki Magyarországon és Romániában.

Diehl szerint Nuland rendkívüli megbecsülésnek örvend Washingtonban, befolyása erősebb, mint általában egy miniszter-helyettesé, másfelől viszont karrierdiplomata, azaz nem tagja Obama politikai „csapatának", stratégiai kérdésekben nem ő dönt. A közép-európai demokráciákkal kapcsolatos kemény nyilatkozata a Fehér Háztól jövő üzenetnek tekinthető, vagy csupán egy amerikai diplomata véleménye? – kérdezett vissza a riporter. „Azt hiszem, nagyon ügyel arra, hogy ne térjen el az USA politikai irányvonalától" – hangzott a válasz.

A Washington Post újságírója a térség kiváló ismerőjeként kifejtette véleményét az ukrajnai válságról is. Elmondta, hogy Ukrajna gyakori beszédtéma a washingtoni politikusok között, de fontosságát tekintve csupán a második, az Iszlám Állam után következik. Diehl szerint, miután a múlt heti félidős választásokon a republikánusok megszerezték a törvényhozás irányítását, nőtt az esélye, hogy az Egyesült Államok a közeljövőben fegyvert szállítson Ukrajnának. Obama megvétózhat ugyan egy ilyen törvényt, de a kongresszus végül lépéskényszerbe hozhatja a kormányzatot. Úgy vélte egyébként, az oroszok előnye olyannyira jelentős, hogy az ukrajnai helyzeten az amerikai fegyverek érkezése sem változtatna számottevően – legfeljebb segítenének megakadályozni, hogy Oroszország tovább nyomuljon nyugat felé.