Orbán Viktor megjegyezte, találkozott olyan nagykövetekkel, akiknek probléma, hogy most nem kedvelik az állomáshelyéül szolgáló országban, mert egyértelművé kellett tennie, hogy Magyarország bizonyos ügyekben nem ért egyet az adott állammal. Mint mondta, önálló külpolitikát folytatni egy más külpolitikát folytató országban kényelmetlen lehet, de ezzel meg kell barátkozni.

Szó esett arról is, hogy a magyar és amerikai érdekek nem teljesen esnek egybe, azonban a kormányfő szerint ebből nem kell szükségszerűen konfliktusnak származnia. Mint mondta, „az ideológiai kérdéseket nem kell feszegetni”, ezeket hátrébb kell tolni, és az együttműködés területeire kell koncentrálni.

A miniszterelnök kifejtette, Magyarország a Nyugat része, ezért nincs értelme nyugati nyitásról beszélni. A nyugati integráció leglátványosabb része a nyugati katonai koalíciókban való részvétel, ezért be is fogják terjeszteni a parlament elé azt a javaslatot, amelyben kezdeményezik, hogy Magyarország csatlakozzon a nyugati katonai koalícióhoz az Iszlám Állammal szembeni küzdelemben. Megjegyezte, hogy a keleti nyitás megtörtént, "a kapu ki van nyitva", így most egy másik irányba, dél felé felé kell fordulni. Ezzel kapcsolatban Afrikát és Latin-Amerikát említette, előbbivel kapcsolatban közölte, ha sikerül stabilizálni a kontinenst, akkor az nagy lehetőség lesz a világgazdaságnak.

Ez azonban a jövő zenéje, az idei külpolitikai program még elsősorban Ázsiára irányul, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már megkezdi a déli nyitáshoz szükséges utakat, és 2016-ban már a kormányfői külpolitikai látogatások is ezeket a térségeket érintik.

Szijjártó Péter is felszólalt a kétnapos rendkívüli külképviselet-vezetői értekezlet megnyitóján. A tárcavezető rövid köszöntőjében kiemelte: azért tartanak a korábbi évenkénti egy helyett két külképviselet-vezetői értekezletet, mert a világban történő változások egyre inkább felgyorsulnak. Mint mondta, Magyarország a változásokra új, a külgazdaság által orientált külpolitikával válaszolt, és most érdemes áttekinteni, hogy mit valósítottak meg ebből, és mit kell tenni, hogy még sikeresebb legyen az ország az elkövetkező időben. Ebben pedig nagy szerepük van a misszióvezetőknek – mondta, majd hozzátette, a kétnapos értekezleten a külképviselet-vezetők teendőit és a velük szemben támasztott elvárásokat vitatják meg.