A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezetének elnökét tavaly decemberben tartóztatták le, és – mint az emberi jogi aktivista hangsúlyozta – nem az ő ügye az első, amikor a román titkosszolgálatok önigazolásra használják a „magyar veszélyt”.

Andreescu fontos kérdésnek tartja, hogy Beke részesül-e az állampolgárként bárkit megillető korrekt eljárásban, ugyanakkor szerinte ennél többről van szó: egyenlőségjel került a magyar közösség és a terrorizmus közé. Ezt sugallták a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség, majd a Román Hírszerző Szolgálat képviselőinek utólagos kommentárjai. – Nehéz eldönteni, hogy e mögött szándékosság vagy „csupán” dilettantizmus áll-e, sajnos látni mindkettőre utaló jeleket – válaszolta kérdésünkre a politológus.

Gabriel Andreescu

Véleménye szerint a Beke-ügy „magyar veszélyként” való beállí­tása egyértelműen összefüggésbe hozható azzal, hogy a parlamentben akkoriban (december elején) zajlott a költségvetés vitája, amely végül a titkosszolgálatok támogatásának emelkedésével zárult.

Andreescu a kontextus miatt különösen károsnak tartja a Beke-­ügyet. Manapság a terrorizmus mindennapos beszédtéma Európában, és az irredentizmus kérdése szintén élénken foglalkoztatja a közvéleményt – mondta. A Krím félsziget Oroszországhoz csatolása és a balti országok Moszkva általi fenyegetése miatt pedig, a második világháború után először, ismét terítékre került a határok megváltoztatása.