Húsz ember meghalt, legalább hatvanan megsebesültek az Oroszországhoz tartozó Ingusföld fővárosában elkövetett öngyilkos merénylet során. A kisbuszba rejtett, fél tonna trotil erejének megfelelő bomba Nazrany központjában, a belügyminisztérium kerületi képviselete előtt robbant hétfő reggel. A Csecsenfölddel és Észak-Oszétiával határos észak-kaukázusi köztársaságban egyre rendszeresebbek a rendőrök, hivatalnokok elleni támadások - júniusban az ingus elnök, Junusz-Bek Jevkurov került kórházba egy bombamerénylet után -, ám a hétfői akció minden korábbinál véresebb volt. Oroszország legkisebb köztársasága ma a Kaukázus egyik legforróbb pontjává vált.

Nazrany, 2009. augusztus 17. Autóroncs áll üszkös romok között az ingusföldi Nazranyban 2009. augusztus 17-én, miután öngyilkos merénylő robbanószerrel megrakott kisbusszal behajtott a rendőrség udvarára, és felrobbantotta rakományát. A támadás következtében tizenhat ember életét vesztette, hatvan - köztük kilenc gyermek - megsebesült az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi autonóm köztársaság fővárosában. (MTI/AP)

- Épp teáztam, amikor egyszer csak benyomta az ablakokat a légnyomás, pedig a robbanástól elég messze lakunk. A gyerekek sem tértek még magukhoz a félelemtől - mondta lapunknak telefonon Nazrany egyik lakója. Kambulat, hasonlóan a városban élőkhöz, nem érti a történteket. - Ilyet egyszerű ember, sem ingus, sem orosz, semmilyen nem tesz. Fel nem tudom fogni, kinek az érdeke ez - mondta a nazranyi boltos, aki a helyszínre kimenve a mentősöktől már 80-90 sebesültről értesült. - A közelbe már nem engednek a rendőrök civileket. A mentők folyamatosan szállítják a sérülteket a kórházba - köztük gyerekeket - a környéken rengeteg a kitört ablak - számolt be Kambulat.

A júniusi merénylet után jelenleg még Moszkvában lábadozó ingus elnök szerint a támadások célja a terület destabilizálása. Jevkurov tavaly ősszel került hatalomra, miután Dmitrij Medvegyev orosz elnök leváltotta a háromezer négyzetkilométeres köztársaságot nyolc éven át irányító Murat Zjazikovot. Moszkva azután vonta meg bizalmát Zjazikovtól, hogy a politikusnak nem sikerült rendet teremtenie az egyre több támadástól sújtott köztársaságban. Két évvel ezelőtt kétezer szövetségi rendfenntartót is a köztársaságba vontak, ám érdemi változást nem értek el, sőt, helyi jogvédők szerint a helyzet inkább romlott azzal, hogy "a terrorizmus ellen a hatóságok is terrorista eszközökkel harcolnak", mondta korábban lapunknak Tamerlan Akijev, a Memorial jogvédő szervezet nazranyi képviseletének vezetője, utalva az emberrablásra emlékeztető, olykor halálesetekkel végződő kihallgatásokra.

A köztársaság lakói között gyakori vélemény, hogy Moszkva gyarmatként viszonyul a térséghez, potenciális terroristának tekintve az ott élő állampolgárokat. Akijev szerint valóban nem kizárt, hogy ez a hozzáállás, a civilek rendfenntartókkal szembeni sérelmei, a jogorvoslat lehetetlensége valóban sokakat sodorhat radikális megoldást kínáló csoportokhoz. Minazonáltal Ingusföldön önálló államot megcélzó szeparatista szervezet nem működik. A támadásokat magára vállaló, követeléseket megfogalmazó ingus csoportok hiánya miatt a belső hatalmi harc lehetősége is megfogalmazódik.

A fokozott ingusétiai támadások akár Medvegyevnek is szólhatnak, aki a nyár elején megdicsérte Jevkurovot eredményes munkájáért. A Kremllel kritikus kaukázusi hírportálok az ingus helyzet mögött az elnöki posztról való tavalyi távozása után jelenleg kormányfőként működő Vlagyimir Putyinhoz köthető Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), valamint a hadsereghez tartozó, Medvegyev által áprilisban kinevezett Alekszandr Sljahturov vezette Központi Felderítő Igazgatóság (GRU) közötti konfliktust látják. (Zjazikovot ugyanis múltja az FSZB-hez illetve szovjet elődjéhez, a KGB-hez köti, míg a Medvegyev támogatta Jevkurov a GRU-hoz áll közel).

Ezen kívül nem zárják ki teljesen az etnikailag rokon Ingus- és Csecsenföld egyesítésének tervét többször hangoztató Ramzan Kadirov szerepét sem. A Putyint elnöki székbe korlátlan időre visszaváró, ezt Medvegyev kinevezése óta is támogató 32 éves csecsen elnök nem egy alkalommal felajánlotta, hogy csapataival hajlandó rendet teremteni a szomszédos köztársaságban, ha annak vezetői nem képesek megbirkózni a helyzettel.

Az ambiciózus csecsen politikus - aki 1999-ig apjával Ahmad Kadirovval együtt az orosz erők ellen harcolt - a múlt héten meg is sértődhetett Medvegyevre: az orosz elnök ugyanis Angela Merkel német kancellárral folytatott pénteki találkozóján a csecsen emberi jogi helyzetet vitató kérdésre adott válaszában lényegében megrótta Kadirovot, kijelentve, hogy az elmúlt hetekben Csecsenföldön brutálisan meggyilkolt emberi jogi aktivisták elleni akciók elkövetőit fel kell kutatni és ez nem csak a központi, hanem a helyi hatalmak felelőssége is.