A miniszter szerint a beruházás költségeit másfél milliárd zlotyra (102 milliárd forintra) becsülik, amelyet a GDP növekedése révén kívánnak finanszírozni.

-Az új program lényege, hogy teljesen új minőségre van szükség. Nagyon szeretnénk együttműködni Franciaországgal, Németországgal és más szövetségeseinkkel. A NATO támogatja az olyan kezdeményezéseket, amelyeknél az egyes országok közösen fejlesztik bizonyos védelmi kapacitásaikat. Az ilyen drága programok együttműködést igényelnek - mondta Siemoniak.

Bronislaw Komorowski lengyel elnök a múlt héten állt elő azzal a kezdeményezéssel, hogy Lengyelország hozzon létre önálló rakétavédelmi rendszert. Az államfő a Wprost című lengyel politikai és közéleti hetilapnak adott interjúban kifejtette, hogy az új rendszernek képesnek kellene lennie megvédeni Lengyelországot a légicsapásoktól, és a rendszer a NATO-országok közös jövőbeni rakétavédelmi pajzsának a részévé válhatna.

-Hibáztunk, amikor - elfogadva az Egyesült Államok javaslatát a NATO európai rakétavédelmi rendszerének kiépítésére - nem eléggé vettük figyelembe az amerikai elnökváltással összefüggő politikai kockázatot. Ezért most nagy árat fizetünk. Ezt a hibát nem követhetjük el még egyszer - mondta Komorowski.

-Most elavult rendszereink vannak, amelyek egyre kevésbé képesek megvédeni az országot - jegyezte meg az elnök, kifejezve azt a meggyőződését, hogy "nincs értelme" pénzt költeni ezeknek a rendszereknek a korszerűsítésére, ha nem védenek meg "az olyan veszélyes támadásoktól, mint amilyenek a légi- és rakétacsapások".

George W. Bush előző amerikai elnök a tervezett európai rakétavédelmi pajzs részeként Lengyelországban 10 légvédelmi rakétát, Csehországban pedig egy radart tervezett felállítani. A 2009-ben helyébe lépő Barack Obama módosította a tervet, négy szakaszra osztva a rendszer létrehozását. Az új stratégia szerint Lengyelországot csak 2018-ban vonnák be a rendszerbe, amikor SM-3-as elfogó rakétákkal felszerelt mobil ütegeket telepítenének az ország területén.