Nem vesződött új hasonlatok kiötlésével Eric Depluet, az E.ON Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatója, amikor a hazai energiaszektor külföldi befektetőinek „közérzetét” kívánta jellemezni. A Portfolio.hu Energy Investment Forum című idei konferenciáján, akárcsak két éve, kifacsart citromhoz hasonlította helyzetüket. A cégvezető megborzong, amikor nonprofit közszolgáltatásról hall, mert ha nincs nyereség, nincs fejlesztés, ők pedig magáncég, így tulajdonosaik profitot is akarnak.

– Most az E.ON se tud annyit fejleszteni, amennyit szeretne – tette hozzá. Bár úgy tűnhet, mintha ki akarnának vonulni a magyar piacról, maradnak – szögezte le. Emlékezetes: az E.ON-tól az államhoz kerültek a földgáztárolók és a gáznagykereskedő cégük, illetve a lakossági gázszolgáltatás jogáról is lemondtak. Megtartják viszont az áram- és gázhálózatot, a lakossági áramszolgáltatást és az üzleti ügyfeleket. Az állami energiaellátás, illetve a meghirdetett „infrastruktúra-alap” ötletét a vezérigazgató eleve nem vetette el, mondván, azok életképessége a hatékony működésen múlik.

– Vajon olyan lesz-e az állami energiaszolgáltatás színvonala, mint a BKV-é vagy a Magyar Postáé? – vetette fel némi éllel. – Eddig, ha gond volt, azt mindig rá lehetett fogni a külföldi hátterű szolgáltatókra. Ennek fényében érdekes, miért akar az állam „közvetlen kapcsolatba" kerülni a háztartásienergia-fogyasztókkal – fűzte hozzá Németh Lászlóné, az illetékes államtitkár szavaira célozva.

Depluet a fő problémát továbbra is a lakosság fizetőképességében látja, amit szerinte az átszervezés nem old meg. Soha nem álltunk messzebb az egységes uniós energiapiactól – mondta. Míg az E.ON Németországban főként területileg szétszórt, megújuló-alapú áramtermelésben gondolkodik, addig a magyar kormány egy nem feltétlenül rossz, de mindenképp régi modell mentén egy nagy, a jövőt évtizedekre meghatározó atomerőmű-beruházás mellett döntött.

A szolgáltatás után magukat a vezetékrendszereket is felvásárolnák – ismerte el a sajtóértesüléseket Németh Lászlóné, bár hozzátette: nem mindenáron törekednek erre, csak ha sikerül megállapodniuk a tulajdonosokkal. Ehhez igénybe vennék a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hitelét is, amit aztán az intézményi és lakossági befektetőktől érkező forrásokkal és hosszú távú nemzetközi hitelekkel, valamint uniós forrásokkal válthatnának ki. (Az Indexen megszellőztetett miniszterelnökségi munkaanyag szerint a felvásárlásokra akár közel ezermilliárdos kölcsönt is felvehetnek az MFB-től, ami így nem növelné az államadósságot.)