A 43 áldozatot követelő márciusi zavargáson készített videón jól látszik, ahogy egy csapat rátámad egy aranyárus boltjára, majd elkezdi gyújtogatni a házakat, írja a felvételeket megszerző BBC. Egy égő ember is kivehető, amint a tömeg azt kiabálja, hogy ne öntsenek rá vizet, hagyják meghalni. Egy másik részleten egy férfi próbál menekülni, de elkapják, majd egy csoport – köztük egy szerzetes – összeveri, és otthagyják a földön holtan. Csupán egyetlen részleten látszik, hogy a rendőrök megpróbálnak segíteni, és muzulmán nőket, valamint gyerekeket terelnek távolabb az égő házaktól.

A március 20-ai erőszak egyébként az aranyárus előtt álló sorban kezdődött. A vevők – akik között jelen volt egy buddhista pár is – összevitatkoztak, majd egymásnak is estek. Egy szerzetest is megtámadtak, aki később a kórházban meghalt, az eset pedig erőszakos cselekmények sorát váltotta ki a helyi közösségben. Az erőszak átterjedt más városokra is, legalább három településről tudni, ahol házakat és mecseteket gyújtottak fel. Az aranyárust, feleségét és egyik alkalmazottját nemrég lopás és bántalmazás miatt elítélték, illetve több tucat buddhista és muzulmán ellen indítottak vizsgálatot.

Rakhine államon azután söpört végig az erőszak, hogy tavaly májusban megerőszakoltak és megöltek egy buddhista nőt. Júniusban és októberben körülbelül kétszázan haltak meg zavargásokban, és több ezer muzulmán rohingya menekült el lakóhelyéről. A Human Rights Watch (HRW) hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése azzal vádolja a burmai kormányt, hogy pártolja a muzulmánokat érintő etnikai tisztogatást és az emberiesség elleni bűntetteket Rakhine-ban. A biztonsági erők ugyanis az esetek többségében csak álltak, sőt néhány helyen csatlakoztak is, amikor a tömeg rátámadt a muzulmánokra. A HRW négy tömegsírt is talált, a biztonsági erők állítólag itt tüntették el a brutalitás bizonyítékait.

A kisebbségek aggasztó helyzete ellenére az Európai Unió ma arról döntött, hogy az utóbbi időben hozott burmai reformok miatt a tavaly felfüggesztett szankciókat a fegyverembargó kivételével végleg eltörli. William Hague brit külügyminiszter Luxemburgban találkozott az EU-s külügyminiszterekkel, és elmondta, hogy már Aung Szan Szú Kjí ellenzéki vezetővel is beszélt a dologról.

Pár emberi jogi szervezet azonban tiltakozik, szerintük ugyanis csak akkor kellene eltörölni a szankciókat, ha a kormány az olyan ügyeket is megpróbálná rendezni, mint a muzulmánokat ért támadások.

A szankciók alapján ezer burmai cég vagyonát fagyasztották be, több tisztviselőt utazási tilalommal sújtottak, illetve EU-s tagállamoknak is megtiltották a befektetést Burmában. Thein Szein – aki 2010 novemberében került az elnöki székbe – az utóbbi időben több reformintézkedésre is rábólintott, illetve kiengedtek a börtönökből több politikai foglyot is, és lazítottak a cenzúrán. A Nobel-békedíjas Szú Kjí az elmúlt több mint két évtizedben kisebb-nagyobb megszakításokkal házi őrizetben volt, majd a tavalyi részleges törvényhozási választásokon az általa vezetett Nemzeti Liga a Demokráciáért bejutott a parlamentbe.