Olajról és tankokról tárgyal Moszkvában Hugo Chávez
A dél-amerikai politikus érkezésének napján Vlagyimir Putyin kormányfő már maga is megemlítette a katonai szerződéseket elősegítő orosz hitelek biztosításának lehetőségét. A kijelentés önmagában jelzi, ki az elsődleges tárgyalópartnere Cháveznek, annak ellenére, hogy hivatalosan tárgyalások Dmitrij Medvegyev elnökkel folynak, Putyinnal csupán találkozói szintű vizitről van szó.
Venezuela öt év alatt 4,4 milliárd dollár értékben kötött katonai szerződést Oroszországgal: 24 Szu–30as vadászgépet, félszáz Mi–17B, 35M es 26T típusú helikoptert, százezer Kalasnyikov gépfegyvert vásárolt. (Megállapodás született egy venezuelai gyár létrehozására is az AK–103as gépfegyverek gyártására.)
Emellett további helikopterek megrendelése van kilátásban. Négy év alatt Venezuela az orosz haditechnika negyedik legnagyobb felvásárlója lett 14 százalékkal. (India 25, Algéria 17, Kína 16 százalékban részesül, utóbbi csökkenőben van.) Emellett a katonai együttműködést szimbolikus aktusok is jelezték: tavaly két orosz Tu–160as stratégiai bombázó, majd a Nagy Péter cirkáló vett részt közös katonai hadgyakorlaton Venezuelában.
Chávez a kétnapos úton tengeralattjárók, valamint T–72es és T–90es tankok, páncélozott járművek vásárlását tervezi.
– Jelenleg olaj és gázipari együttműködéssel kapcsolatos szerződések aláírása van tervben, haditechnikaiaké nem – mondta még kedden Natalja Tyimakova elnöki szóvivő. Módosíthatja azonban a képet Putyin kijelentése a hadi exportot támogató hitel biztosítására vonatkozóan, valamint az, hogy tegnap a Moszkvához közeli Gorkiban az államfő és a kormányfő közösen vitatta meg a külpolitikai kérdéseket. (A külpolitika hagyományosan az államfő felségterülete. Az, hogy a kormányfő ebben aktívan részt vesz, Putyin valódi súlyát jelzi Medvegyevvel szemben.)
Ahogy nőtt a hadi export, úgy nőtt az orosz cégek jelenléte az olajban és földgázban gazdag latinamerikai ország lelőhelyein: a Gazprom négy éve tendert nyert Uramaco gázmezőire és egy Brazíliába tartó gázvezeték megtervezésére. Az Orinoco folyó mentén a Lukoil nyert jogot kőolajkutatásra, tavaly pedig több orosz olajcég a Gazprommal közös vállalatot hozott létre a venezuelai tevékenység koordinálására.
Igaz, az elmúlt évek nagy ívű terveit részben keresztülhúzta a gazdasági válság, több mint harminc százalékkal csökkentve a két ország közötti, tavaly 1,2 milliárd dolláros áruforgalmat.
Chávez Minszkből, kubai géppel érkezett
Hugo Chavez Moszkvába 11 napos körútja végén érkezett Minszkből. Fehéroroszországban Alekszandr Lukasenko elnökkel tárgyalt, többek között fehérorosz teherautók venezuelai összeszereléséről. A korábbi napokban Türkmenisztánban, Líbiában, Iránban, Szíriában járó délamerikai politikus – utalva George Bush korábbi kifejezésére – „a gonosz tengelyének üdvözletét” is átadta Lukasenkónak, akinek egyúttal felvetette a Szabad Országok Szövetségének létrehozását, eleinte a két állam, majd a nemzetközi világrend iránt fenntartásokkal viseltető többi ország részvételével.
Chávez kilenc országot érintő körútján – mint az al-Dzsazera tudósítója legalább is az Algír-Damaszkusz szakasz tapasztalata alapján megírta – a Cubana légitársaság orosz gyártmányú gépét vette kölcsönbe, kubai pilótákkal, mert saját elnöki gépe karbantartásra szorult. A dél-amerikai olajország államfője 2003-ban kapott, állítólag 80 millió dollárért, egy Airbus 385-ös repülőgépet, különleges kényelmi berendezésekkel, így a jakuzzival is.(Munkatársunktól)
