Elvi megállapodás született az EU tagállamai között arról, hogy január végéig a 27-ek leállítják az iráni nyersolaj felvásárlását. Teheránnal szemben ezt már megtette az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada is. Washington reményei szerint a szankciókhoz további országok is csatlakoznak, hogy minél nagyobb nyomás nehezedjen az iráni kormányra, amely nyugati aggodalmak szerint polgári nukleáris programjának leple alatt atombomba előállításán dolgozik. Irán visszautasítja a vádakat. Novemberben újabb jelentés került az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé arról, hogy Teherán a közeljövőben atombombához juthat, ám szankciókról nem született ENSZ-határozat – ahogyan a korábbi négy vita során sem – Kína és Oroszország tiltakozása miatt.

Moszkva a tárgyalásos megoldást sürgeti a szankciók helyett, amely szerinte csupán a rezsim hatalmának erősítését szolgálja. Oroszország – amely iráni atomerőművek építésében vesz részt – hangsúlyozza, hogy mindent meg kell tenni a nukleáris fegyverek terjedése ellen, ám úgy véli, a legutóbbi jelentés nem tartalmaz új elemeket, egyértelmű bizonyíték nincs Irán katonai programjára, bár kétségtelen, hogy az Öböl-menti országnak konstruktívabban kellene együttműködnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakembereivel a kétségek eloszlatása érdekében.

Az EU szankciói súlyos érvágást jelenthetnek Irán számára, amely nyersolajexportjának 17 százalékát irányítja Európába. (A legnagyobb európai felvásárló Spanyolország, Olaszország és Görögország.) Az ország teljes exportjának felét a nyersolaj adja. Igaz, a gazdasági hatás Európa számára is kedvezőtlen lehet, miután a hírre ismét megugrott az olaj világpiaci ára. A legnagyobb felvásárló azonban Kína, amely továbbra sem tervez szankciókat Irán ellen. Szaúd-Arábia csütörtökön jelezte: kész az európai igények kielégítésére, hogy pótolja az Iránból a szankciók miatt kieső, EU-ba irányuló napi 450 ezer hordó olajat. Washington a jövő héten Kínába és a szintén jelentős felvásárlónak számító Japánba küldi tárgyalni pénzügyminiszterét a szankciók kitejesztése érdekében.

A feszültséget tovább növelte, hogy az amerikai szankciók bejelentése után – amely Barack Obama múlt heti jóváhagyása után megtiltja az együttműködést is azokkal a cégekkel, amelyek kapcsolatban állnak az Iráni Központi Bankkal – Irán a hormuzi szoros lezárását helyezte kilátásba. A Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő átjárón keresztül zajlik a világ olajszállításainak negyven százaléka. Teherán a napokban hadgyakorlatot tartott a térségben, jelezve, hogy megfelelő katonai erőkkel rendelkezik az átjáró lezárásához, bár erre nem tett kísérletet. Az Öbölben bahreini állomásán tartózkodik az amerikai flotta.