Az uniós tagállamok nem kívánnak elhamarkodott döntéseket hozni az atomenergia jövőjét illetően – mondta hétfőn Fellegi Tamás fejlesztési miniszter, aki soros elnökként a japán események nyomán hívta össze a szaktárcák vezetőinek rendkívüli ülését. Az EU tagországai két tábort alkotnak, hiszen 14-en atomerőművekre is támaszkodnak, amikor villamosenergiát állítanak elő – a tizenötödik Litvánia már kilépett ebből a csapatból -, s tizenhárman elzárkóznak a nukleáris fejlesztések elől, bár ez a csoport is csak laza szövetséget alkot, hiszen Olaszország felújítani szándékozott a programját, amelyet a csernobili katasztrófa után hagyott félbe. Most persze kérdés, hogy a fukusimai erőmű leállása után milyen döntést hoz.

A miniszterek hétfőn mindenesetre azt hangoztatták, hogy az európaiakat széles körűen tájékoztatni kell, de fölösleges a pánikkeltés – utaltak ekként a friss hírekre, amelyek szerint a fukusimai helyzet stabilizálódik.

A lakosság tájékoztatására és megnyugtatására is átvizsgálják a 33 uniós erőművet, s a több mint 130 reaktort. Ha már pontosan tudni lehet, mi történt a fukusimai erőműben, akkor a vizsgálatok részleteit még finomítani lehet, de egyelőre a terv az, hogy az év végéig megnézik, vajon a létesítmények milyen erejű földrengést, áradást bírnának ki, milyen hűtőrendszerrel rendelkeznek, az áramellátásuk tartalékforrásokból megoldható-e kimaradás esetén, s hogy milyen típusú és évjáratú reaktorok üzemelnek az Európai Unióban. Erről már lényegében megegyeztek a tagállamok a múlt héten, amikor a nemzeti energiaszabályozó testületek és az atomenergia-ipar képviselői találkoztak Brüsszelben, de most a miniszterek is megállapodtak. A vizsgálat önkéntes alapon zajlik, mert a nukleáris erőművek biztonságát szabályozó uniós direktívát csak az év közepéig kell átültetni a nemzeti joganyagokba, de jövőre az ellenőrzéseket már ezen irányelv alapján végzik majd el.  A japán tapasztalatok fényében azonban elképzelhető, hogy a direktívát előbb kell felülvizsgálni, mint ahogy azt tervezték 2013-14-ben.

Az ülésen többen bírálták Günther Oettinger energiabiztost, aki a múlt héten kissé hisztérikus nyilatkozataival igyekezett alátámasztani a tartományi választások előtt álló Angela Merkel német kancellár fordulatát az atomerőművek további működésének engedélyezését illetően. A német biztos azonban azzal érvelt, hogy sem alábecsülni, sem túlértékelni nem kéne az eseményeket, de a televíziós híradók azért igen drámai képeket mutattak az európai állampolgároknak a fukusimai katasztrófáról.

A következő hetekben és hónapokban a tagországok – mind a huszonheten, hiszen egy esetleges atombaleset hatásai nem maradhatnak a határokon belül – kidolgozzák az ellenőrzések módszertanát, tekintettel a teljesen eltérő földrajzi fekvésre, lehetséges szeizmikus mozgásokra és áradásokra. Egyelőre nem világos, mi történik, ha valamely erőmű vagy reaktor nem megy át a vizsgán. Egyértelmű azonban, hogy az energia előállításához felhasznált források szerkezetének kérdésében a tagországoké a döntő szó. Ám a japán események ösztönzően hathatnak az egységes energiapiac kialakítására és az európai infrastruktúra fejlesztésére.