Ashton Carter 11 éves volt, amikor első munkáját megkapta egy autómosóban. Ám kipenderítették, mert visszafeleselt a főnöknek. Temperamentuma az őt ismerők szerint azóta sem változott, ám ez új munkakörében már kevésbé lesz hátrány. Hiszen egyszerre kell majd vezetnie a szunnita szélsőségesek, az Iszlám Állam (IS) elleni harcot, illetve levezényelnie a Pentagon számára előírt költségcsökkentést.

Obama üdvözli Cartert jelölésének bejelentésekor. Nézeteltérések is várhatók Larry Downing / Reuters

Elődje, Chuck Hagel egykori republikánus szenátor a múlt héten közölte, hogy lemond. Kevesebb mint két évet töltött a posztján, ahonnan lapértesülések szerint a Fehér Ház szorította ki. „Ash” Carter évtizedeket töltött a Pentagonban. 1981-ben dolgozott ott először civil elemzőként, szakterülete a rakétavédelem és a nukleáris háborúra való felkészülés volt. 2011-ben már a védelmi miniszter helyettese volt, erről a posztjáról két évvel később köszönt le.

Ekkor gyakorlatilag ő működtette a Pentagont, mondta róla a The Washington Postnak az egykori védelmi miniszter William Perry, Carter mentora. Már 2013-ban, Leon Panetta távozása után felmerült, hogy Carter álljon a tárca élére. A 60 éves Carter ennek ellenére nem tipikus védelmi miniszter. Nem volt soha katona, a hadsereg soraiban mégis jobban tisztelik elődjénél. A Pentagon második embereként gyakran látogatta meg az alakulatokat; irodája teli volt olyan fotókkal, amelyek ezeken a látogatásokon készültek Irakban és Afganisztánban.

Soha nem volt választott tisztsége, miközben elődei többsége a politikából érkezett. Középkori tanulmányokból és fizikából is diplomázott, majd Oxfordban doktorált elméleti fizikából. A washingtoni politikai körökön kívül eddig nem sokan ismerték, ott azonban már rég híres volt kimagasló intelligenciájáról. Évek óta tanít a Harvardon, idén ősszel pedig a Stanfordon is elkezdett oktatni. Egykori kollégái szerint emellett néha úgy káromkodik, mint egy kocsis, és mindenkitől keményen megköveteli, hogy a feladatait idejében elvégezze.

Egyszerre bürokrata, technokrata és jó menedzser, akinek a kisujjában van a Pentagon. Gyakran ő a legokosabb a társaságban, és ezt tudja is magáról. Kritikusai szerint intelligenciája és menedzseri képességei még nem feltétlenül teszik alkalmassá Cartert arra, hogy levezényeljen egy háborút Szíriában és Irakban. A Közel-Kelettel eddig keveset foglalkozott, ám a védelmi minisztériumban sokan fellélegeztek jelölésének hallatán, hiszen már nem kell „betanulnia”.

A republikánusok is elismerően szóltak róla, a szenátus feltehetőleg simán jóváhagyja majd a jelölését. Kérdés, hogy Obamával hogyan jön majd ki. Már az elnök negyedik védelmi minisztere lesz, és Hagel bukásának egyik oka is az volt, hogy nem látott bele az Obama körüli szűk kör működésébe. Carter a The New York Times szerint jóban van az elnök kabinetfőnökével, a Politico azonban erős akaratú, független gondolkodónak nevezte. Utóbbi hátrány lesz Obamánál, aki szereti magához vonni a legfontosabb döntéseket.

Nézeteltérések pedig várhatók: az elnökkel szemben Carter például azt szorgalmazta, hogy az Egyesült Államok a 2010-es kivonulás után hagyjon jóval nagyobb haderőt Irakban. Carter azért is lobbizott, hogy állítsák vissza a Pentagon költségvetését, amelyet az elnök és a kongresszus csökkentett. Iránnal kapcsolatban ugyancsak az Obama által tervezetteknél keményebb lépéseket sürgethet majd. 2008-ban például egy kutatóintézet számára arról írt tanulmányt, milyen csapásokat lehetne intézni az iráni atomlétesítmények ellen. Ám, mint a lap is megjegyzi, tanulmányt írni könnyebb, mint a való életben légi csapásokat javasolni az elnöknek.