Odaveszett a székelyföldi magyar-roma béke?
Kocsmai összeszólalkozásból bicskázás lett múlt szerdán a Hargita megyei Csíkszentkirályon. Alig másfél hónappal korábban a szomszéd faluban, Csíkszentmártonban csaptak össze az indulatok. Két roma megvert néhány magyart, akik szóvá tették, hogy földjükön legeltetik lovaikat. Másnap az egyik roma házát felgyújtották, de a tettest nem sikerült kézre keríteni. Ezúttal az eset egyik szereplője, egy roma férfi bicskájával többször is hátba szúrta magyar vitapartnerét, akit kórházba kellett szállítani. Mivel a törvényszéki orvos úgy vélte, a szúrások nem voltak életveszélyesek, az agresszort szabadlábra helyezték.
Ekkor döntötték el a helyi magyarok, hogy maguk tesznek igazságot. Csütörtök este mintegy másfélszázan vonultak ki, s egyikük Molotov-koktélt dobott egy romák által lakott ház csűrére. A csűr kigyulladt, s egy ló benne égett, de ember nem sérült meg. A romák fejszékkel és kaszákkal lendültek támadásba, a magyarok kövekkel védekeztek.
Mintegy száz rendőr és csendőr kiszállása vetett véget a harcnak; a kedélyeket az is csillapította, hogy a roma késelőt pénteken ismét őrizetbe vették. De talán az is, hogy a rendőrség - Antal István megyei rendőrfőnök-helyettes közlése szerint - kiderítette: a késelés előtt a székely egy székkel vágta fejbe a később bicskát rántó roma férfit.
Markó Béla szerint a csíkszentkirályi konfliktus nem feltétlenül etnikai okokra vezethető vissza. Az RMDSZ-elnök kijelentette: ha a rendfenntartó és igazságszolgáltatási hatóságok törvényszerűen végeznék a dolgukat, ilyesmire nem kerülne sor. Másképp látja mindezt Székely Ernő csíkszentkirályi polgármester, aki elmondta: a romák hibáztathatók a konfliktusért, mert évek óta lopnak a magyaroktól, így a bicskázás „az utolsó csepp volt csupán a pohárban”.
– Nem dolgoznak, lovakat tartnak, lopnak az emberektől, és szerdán az egyik roma megbicskázott egy magyart. Bekísérte a rendőrség, de négy óra múlva már szabadon járt-kelt a községben – magyarázta.
Pénteken délben a helyi községházán egyeztető bizottság próbálta a két közösség képviselőinek jelenlétében elsimítani a csíkszentkirályi konfliktust. Jelen volt a község polgármestere, alpolgármestere, Jean Adrian Andrei megyei alprefektus, Zólya Zoltán, a megyei tanács képviselője, Radu Sandu Moldovan Hargita megyei, valamint Fekete Titusz csíkszeredai rendőrfőnök. Megállapodtak arról, hogy a roma közösségnek a jövőben milyen kötelezettségeket kell teljesítenie a további erőszak elkerülése végett. Az erről szóló dokumentumot a héten írják majd alá.
Az alprefektus kijelentette: figyelmeztette a polgármestert és a helyi hatóságokat, hogy a békés egymás mellett élés érdekében a jövőben „hatékonyabb dialógust” folytassanak a roma közösség képviselőivel, de a rendőrséggel is. A megyei rendőrfőnök folyamatos járőrözés biztosítását ígérte.
Szociológusok szerint a konfliktusoknak mélyebb okai vannak. A háromezer lelket számláló községben élő 189 fős roma közösség nem rendelkezik földterülettel, amelyre házait felépíthesse, egyáltalán nem fér hozzá a helyi erőforrásokhoz, a roma családok létfenntartása nincs biztosítva, a létbizonytalanság esetükben a legnagyobb mértékű. Ez vezet törvénytelen cselekedetekhez, amelyek joggal bosszantják a helyi magyar közösséget, ám annak önbíráskodnia semmilyen körülmények között nem lenne szabad.
Nevük elhallgatását kérő Hargita megyei illetékesek lapunknak elmondták: a gyújtogatásra a székelyföldi magyar közösségeknek minden bizonnyal a televízióadók által részletesen ismertetett hasonló magyarországi agressziók szolgálhattak példával.
A székelyek és a magyarul is beszélő helyi romák között korábban is adódtak nézeteltérések. Amikor azonban 1990 márciusában Görgény-völgyi román parasztok támadták meg az iskoláik visszaszerzéséért tüntető marosvásárhelyi magyarokat, a romák a magyarok pártjára álltak. "Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!" - ezzel a kiáltással érkeztek a romák a véres konfliktus helyszínére, a Rózsák terére.
A roma gesztus nyomán a két közösség évekig a legnagyobb békében élt egymás mellett. Az utóbbi idők konfliktusai azonban azt jelzik, hogy a magyar-roma béke a székelyföldi térségben (is) végképp veszélybe került.