Kocsmai összeszólalkozásból bicskázás lett múlt szerdán a Hargita megyei Csíkszentkirályon. Alig másfél hónappal korábban a szomszéd faluban, Csíkszentmártonban csaptak össze az indulatok. Két roma megvert néhány magyart, akik szóvá tették, hogy földjükön legeltetik lovaikat. Másnap az egyik roma házát felgyújtották, de a tettest nem sikerült kézre keríteni. Ezúttal az eset egyik szereplője, egy roma férfi bicskájával többször is hátba szúrta magyar vitapartnerét, akit kórházba kellett szállítani. Mivel a törvényszéki orvos úgy vélte, a szúrások nem voltak életveszélyesek, az agresszort szabadlábra helyezték.

A Romanian Gypsy couple ride a horse-drawn cart carrying the beat-up body of an old Trabant car near Slatina (180km west of Bucharest) in this November 10, 2004 file picture. Romanian Gypsies, many of which deal in scrap metal, are finally turning to mainstream politics to demand their rights, with scores running in Romania's November 28 joint presidential and parliamentary elections. TO GO WITH STORY BC-ROMANIA-GYPSY. REUTERS/Bogdan Cristel

Ekkor döntötték el a helyi magyarok, hogy maguk tesznek igazságot. Csütörtök este mintegy másfélszázan vonultak ki, s egyikük Molotov-koktélt dobott egy romák által lakott ház csűrére. A csűr kigyulladt, s egy ló benne égett, de ember nem sérült meg. A romák fejszékkel és kaszákkal lendültek támadásba, a magyarok kövekkel védekeztek.

Mintegy száz rendőr és csendőr kiszállása vetett véget a harcnak; a kedélyeket az is csillapította, hogy a roma késelőt pénteken ismét őrizetbe vették. De talán az is, hogy a rendőrség - Antal István megyei rendőrfőnök-helyettes közlése szerint - kiderítette: a késelés előtt a székely egy székkel vágta fejbe a később bicskát rántó roma férfit.

Markó Béla szerint a csíkszentkirályi konfliktus nem feltétlenül etnikai okokra vezethető vissza. Az RMDSZ-elnök kijelentette: ha a rendfenntartó és igazságszolgáltatási hatóságok törvényszerűen végeznék a dolgukat, ilyesmire nem kerülne sor. Másképp látja mindezt Székely Ernő csíkszentkirályi polgármester, aki elmondta: a romák hibáztathatók a konfliktusért, mert évek óta lopnak a magyaroktól, így a bicskázás „az utolsó csepp volt csupán a pohárban”.

– Nem dolgoznak, lovakat tartnak, lopnak az emberektől, és szerdán az egyik roma megbicskázott egy magyart. Bekísérte a rendőrség, de négy óra múlva már szabadon járt-kelt a községben – magyarázta.

Pénteken délben a helyi községházán egyeztető bizottság próbálta a két közösség képviselőinek jelenlétében elsimítani a csíkszentkirályi konfliktust. Jelen volt a község polgármestere, alpolgármestere, Jean Adrian Andrei megyei alprefektus, Zólya Zoltán, a megyei tanács képviselője, Radu Sandu Moldovan Hargita megyei, valamint Fekete Titusz csíkszeredai rendőrfőnök. Megállapodtak arról, hogy a roma közösségnek a jövőben milyen kötelezettségeket kell teljesítenie a további erőszak elkerülése végett. Az erről szóló dokumentumot a héten írják majd alá.

Az alprefektus kijelentette: figyelmeztette a polgármestert és a helyi hatóságokat, hogy a békés egymás mellett élés érdekében a jövőben „hatékonyabb dialógust” folytassanak a roma közösség képviselőivel, de a rendőrséggel is. A megyei rendőrfőnök folyamatos járőrözés biztosítását ígérte.

Szociológusok szerint a konfliktusoknak mélyebb okai vannak. A háromezer lelket számláló községben élő 189 fős roma közösség nem rendelkezik földterülettel, amelyre házait felépíthesse, egyáltalán nem fér hozzá a helyi erőforrásokhoz, a roma családok létfenntartása nincs biztosítva, a létbizonytalanság esetükben a legnagyobb mértékű. Ez vezet törvénytelen cselekedetekhez, amelyek joggal bosszantják a helyi magyar közösséget, ám annak önbíráskodnia semmilyen körülmények között nem lenne szabad.

Nevük elhallgatását kérő Hargita megyei illetékesek lapunknak elmondták: a gyújtogatásra a székelyföldi magyar közösségeknek minden bizonnyal a televízióadók által részletesen ismertetett hasonló magyarországi agressziók szolgálhattak példával.

A székelyek és a magyarul is beszélő helyi romák között korábban is adódtak nézeteltérések. Amikor azonban 1990 márciusában Görgény-völgyi román parasztok támadták meg az iskoláik visszaszerzéséért tüntető marosvásárhelyi magyarokat, a romák a magyarok pártjára álltak. "Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!" - ezzel a kiáltással érkeztek a romák a véres konfliktus helyszínére, a Rózsák terére.

A roma gesztus nyomán a két közösség évekig a legnagyobb békében élt egymás mellett. Az utóbbi idők konfliktusai azonban azt jelzik, hogy a magyar-roma béke a székelyföldi térségben (is) végképp veszélybe került.