'Obamának többet kellene tennie az emberi jogokért'
A Human Rights Watch és az Amnesty International úgy látja: Obama pragmatikus stílusú külpolitikájának időnként az az ára, hogy az elnök nem juttatja kellőképpen kifejezésre az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos aggályokat például olyan országok esetében, mint Kína, amely Amerika legnagyobb hitelezője és fontos szerepet játszik a globális pénzügyi válság leküzdésében.
Larry Cox, az Amnesty International USA ügyvezetője szerint Obama hamis dilemmát teremt, amikor úgy gondolja, vagy erőteljesen véleményt nyilvánít emberi jogi kérdésekben, vagy pedig pragmatikus politikát folytat, hogy eredményt érjen el más ügyekben.
Mindkét jogvédő szervezet nagyra értékelte, hogy Obama gyorsan bejelentette a guantánamói fogolytábor bezárását és lezárta az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek a terrorgyanús személyekkel szembeni titkos őrizetbe vételi programját. Azt is méltatták, hogy többoldalú diplomáciát folytat és párbeszédet kezdett a muszlim világgal. Ugyanakkor kifogásolják, hogy nem lépett fel nemzetközi szinten kellő eréllyel az emberi jogok védelmében.
Carroll Bogert, a Human Rights Watch igazgatója szerint hamis az Obama-kormánynak az a megfontolása, hogy az Egyesült Államok pozícióját gyengíti, ha kiáll az emberi jogok védelmében. Bogert szerint ez félreértés, Obama éppen a hallgatás miatt tűnhet majd hosszú távon gyengének.
Obama a negyedik Nobel-békedíjas amerikai elnök
Obama csütörtökön veheti át a békedíjat, amellyel "a nemzetközi diplomácia megerősítéséért és a népek közötti együttműködés elősegítéséért tett erőfeszítéseit" ismerték el. A díj odaítéléséről döntő bizottság szerint Obama amerikai elnökként "új légkört teremtett a nemzetközi politikában".
Az amerikai közvéleményt és a sajtót egyaránt váratlanul érte a díj odaítéléséről októberben bejelentett döntés, a The New York Times Obama kitüntetését "elképesztő meglepetésnek" nevezte. A döntés a kilenc hónappal korábban hivatalba lépett Obamát is meglepte; a bejelentés után azt mondta, nem érdemli meg, hogy a Nobel-békedíjjal kitüntetett meghatározó személyiségek társaságába került, a díjat nem saját érdemei elismerésének, hanem cselekvésre való felhívásnak tekinti a XXI. századi kihívások kezelésében.
Thorbjörn Jagland, a norvég Nobel-békedíj Bizottság elnöke kifejtette, a testület már korábban is próbált a díj odaítélésével még lezáratlan béketeremtő erőfeszítéseket ösztönözni és támogatni; ilyen megfontolásból tüntették ki például 1971-ben Willy Brandt volt német kancellárt és 1990-ben Mihail Gorbacsov egykori szovjet pártfőtitkárt.
Barack Obama a harmadik hivatalban levő amerikai elnök, aki ebben a rangos kitüntetésben részesül, két elődjét második elnöki periódusukban, jelentős diplomáciai eredmények után tüntették ki.
Legutoljára 90 éve kapta meg hivatalban levő amerikai elnök az elismerést; Woodrow Wilsont 1919-ben tüntették ki a Népszövetség megalapításában és a versailles-i békeszerződés megformálásában való közreműködéséért. Theodore Roosevelt 1906-ban lett Nobel-békedíjas az orosz-japán háború tárgyalásos lezárásában végzett munkájáért. A negyedik Nobel-békedíjas elnök Jimmy Carter volt, akit mandátuma után több mint 20 évvel, 2002-ben tüntettek ki a nemzetközi konfliktusok békés megoldását célzó, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítását, a gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítését szolgáló több évtizedes erőfeszítéseiért.
Eddig összesen 97 személy és 20 szervezet kapott Nobel-békedíjat. Barack Obama a harmadik afroamerikai személyiség, aki átveheti az elismerést; előtte Ralph Bunche diplomata kapta meg 1950-ben a közel-keleti béketárgyalások előmozdításában játszott szerepéért, valamint Martin Luther King 1964-ben a polgárjogi mozgalomban játszott vezető szerepéért.
Obama saját maga írja beszédét, amelyet az elismerés átvételekor elmond. A The Wall Street Journal értesülése szerint a két országban, Irakban és Afganisztánban is háborúzó Egyesült Államok elnöke iróniával fog utalni arra: egy héttel azután veszi át a békedíjat, hogy bejelentette az afganisztáni háborús erőfeszítések fokozását, 30 ezer fős erősítésről döntött. Az újság szerint Obamának meg kell tudnia fogalmazni, hogy a két háború ellenére erkölcsi alapú külpolitikát folytat, kiáll az emberi jogok védelmében, miután elmarasztalták amiatt, hogy nem gyakorolt kellő nyomást Kína, Dárfúr és Irán esetében, illetve hogy a békedíj nem rocksztár státusának jár, hanem eredményein alapul.
